Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)
U - Ukrán nyelv és irodalom - Ukulele - Ulain Ferenc - Ulan-Bator-Choto - Ulánus - Ulászló I., magyar király - Ulászló II. (Dobzse László), magyar király - Ulászló, lengyel királyok - Ulema - Ulfilas - Uljanovszk - Ullmann Adolf báró - Ulm
szakadt, a központi hatalmak csapatainak kivonulása után ismét orosz uralom alá került. Ukrán nyelv és irodalom, az azelőtt kisorosznak, Galíciában ruténnek nevezett szláv nyelv, a nagyorosszal és fehérorosszal ennek K.-i ága. Az orosszal együtt keletkező és a tatáruralomtól visszavetett ukrán iroda első európai színvonalú költője Ivan Kotljarevszkij (1769—1838), aki élő ukrán nyelven írta meg az Aeneis travesztiáját. A műv. próza megteremtője Hryhorij Kvitka (1778—1843). Csakhamar felébredt a nemzeti öntudat , az ukranofil irányzat, amely 1846. a Cirill-Method társaságot alapította. Legjelentősebb képviselője Tarasz Sevcsenko (1814—61), az ukránok legnagyobb költője. Mellette Nikoláj Kosztomarov (1817—85) és Panteleimon Kulis (1819—97) jelentősek. A kibontakozó ukrán irodalmat a cári cenzúra lassanként átszorította a monarchia területére. Itt a bukovinai Oszip Fedkovics (1834—87) a legnevezetesebb. Központjuk a lembergi Tudományos Sevcsenko Társaság. Az új ukrajnai elbeszélők legnagyobbika, Mihajlo Kozjubinszkij (1864—1913), Volodymyr Vinnicsenko (szül. 1880). Az ukrán irod. a vil. háb. óta szovjetukrán és Ny.-ukrán részekre szakadt, számos friss tehetséggel. Ukulele, 1. Pengető hangszerek. Ulain Ferenc, politikus, szül. 1881. Déván ügyvéd. 1919. megalapítja a Szózat c. napilapot, amely 1926-ig állt fenn. 1922-től többízben képviselő. Ulan-Bator-Choto (régebben Xirga), a Mongol köztárs. fővárosa, kb. 102.000 lak., abból 4000 orosz, 1000 kínai. Fontos karavánutak keresztezőállomása, Oroszországgal társas gépkocsiforgalom, nagy szőrmeárukeresk. Légikikötő, szikratáviróállomás. Ulánus, lándzsával felfegyverzett könynyű lovas katona, főképpen a lengyel hadseregben szerepel. Ulászló., magyar király (uraik. 1440— 1444). Lengyelországban 1434—1444. Jagelló II. lengyel király és Hedvig királyné fia, szül. 1424., megh. 1444. Albert király halála után hívták be a rendek. Erzsébet özvegy királyné ellen kellett fellépnie, aki III. Frigyes császárnál keresett ellene segítséget. Erzsébet halála után Hunyadi vezérletével több győztes hadjáratot vezetett a törökök ellen. A törökökkel kötött 10 éves békeszerződést felbontva, 1444. új hadjáratot indított, melynek elején a várnai csatában (1444 nov. 10) elesett. Ulászló II. (Dobzse László), magyar király (uralk. 1490—-1516), Kázmér lengyel királynak és Erzsébetnek, Albert magyar király leányának elsőszülött fia, megh. 1516. Már 1469. Csehország királyává választották . Mátyás halála után az országgyűlés hosszas küzdelem után külpoltokokból őt választotta királlyá. 1492. kénytelen volt elismerni Habsburg Miksa utódainak trónöröklési jogát. Szapolyai János és Bakócz Tamás kormányoztak helyette, uralma alatt a főurak túlkapásai megsokszorozódtak, az ország pénzügyi helyzete megromlott, a köz- és főnemesség küzdelmei kiélesedtek. 1508. megkoronáztatta Lajos fiát. 1514. a törökök ellen keresztes hadjáratot hirdettetett, mely a Dózsa-féle parasztforradalomba torkolt. A Habsburgokkal összeházasította gyermekeit s fia utód nélkül való halála esetére nekik biztosította a magyar trónt. Ulászló, lengyel királyok, I. II., Lokietek (1260—1333), 1288. Lengyelország egy részének, majdVencel (1306) és Henrik (1309) halála után egész Lengyelország uralkodója. 1320. Krakkóban királlyá koronázták. Sikeresen harcolt a német lovagrend ellen. Leányát, Erzsébetet, I. Károly magy. király vette nőül. — II. II., Jagelló, Olgierd litván nagyfejedelem fia (1348—1434). 1377. követte atyját a litván trónon. 1386. Krakkóban megkeresztelkedett, nőül vette Hedvighgnőt, Nagy Lajos magyar király leányát s lengyel királlyá koronázták, amivel Lengyelország és Litvánia perszonál-únióba került. 1410. Tannenbergnél leverte a német lovagrendet. 1412. zálogba vette Zsigmond magy. kir.-tól a 13 szepesi várost. Ulema, arab eredetű török szó, tudóst jelent. Az U.-k rendjéhez tartoznak a mollák, kádik, sejkek, imámok, müezzinek. Az U.-k feje a fő mufti, vagyis a sejk-ul-iszlám. Ullilas, 1. Wulfila, Uljanovszk, orosz város a Volga mentén. Régi neve Szimbirszk. Lenin szülővárosa, ezért kapta az U. nevet. (1933) 73.700 lak. Ullmann Adolf báró, bankvezér, szül. 1857., megh. 1925. A Magy. Ált. Hitelbanknál 1874-től dolgozott, 1909. a bank vezérigazgatója. Szoros kapcsolatot teremtett a bank és az ipari élet között. Ulm. németországi város Württembergben a Duna mellett, erőd, (1933) 62.472 lak. Gyümölcs-, zöldségtermelés. Vas-, textil-, gép-, hangszer-, faáruipar. Nyaranta kisebb hajókkal a dunai hajó