Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)
S - Schlieffen, Alfred, gróf - Schliemann, Heinrich - Schlik, Franz Henrich, gróf - Schlüsselburg - Schlüter, Andreas - Schmalkaldeni szövetség - Schmeling, Max - Schmerling, Anton, lovag - Schmidt, Erich - Schmidt Henrik - Schmidt József - Schmidt, Wilhelm - Schmidtbonn, Wilhelm
Schlieffen tés, fera-, gép-, textil-, papiros-, bőripar, halkonzerválás. Egyeteme Kielben, Schleswig hercegség régi idők óta Dániához tartozott . Holstein grófsága eredetileg a Német birodalom tagja volt. 1460. a két tartomány rendjei I. Krisztián dán királyt választották uruknak ; a király ekkor kijelentette, hogy Schleswig és Holstein elválaszthatatlan. A bécsi kongresszus (1815) Holsteint a Német Szövetség tagjává tette. A XIX. sz.-ban a dán nacionalisták Schleswiget be akarták olvasztani Dániába és ez a törekvés 1848. háborúra vezetett Dánia és Poroszország között; a háborút lezáró londoni jegyzőkönyv (1852) nem változtatott lényegesen a helyzeten. 1863. Poroszország és Ausztria elfoglalták Schleswiget s a prágai béke (1866) egész Schleswiget Poroszországnak juttatta. Az 1920-i népszavazás eredményeként Schleswig E.-i része visszakerült Dániához. Schlieffen, Alfred, gróf, porosz tábornagy, szül. 1833., megh. 1913. A poroszdán és porosz-francia háborúkban vezérkari tiszt, később a német nagyvezérkar főnöke. Sch. dolgozta ki a vil. háb. Franciaország elleni hadműveleti terveit, amelyek utóda, Moltke által végzett változtatásokkal kerültek kivitelre és nem vezettek a remélt győzelemre. Schliemann, Heinrich, német régész, szül. 1822., megh. 1890. Korán árvaságra jutva sok hányattatáson esett át. Egy holland cég szentpétervári fiókjának vezetője, majd önállósította magát s nagy vagyont szerzett. Régi vágyát követve, felkereste a trójai háború színhelyét. Mükéné, Tirünsz, Orchomenosz, Trója stb. romjainak feltárásával nagy lendületet adott a görög előidők emlékei kutatásának. Schlik, Franz Henrich, gróf, osztrák tábornok, szül. 1789., megh. 1862. Benyomult Felső-Magy.-ba 1848., több győzelmet aratott, de a téli hadjárat folyamán ismételten vereséget szenvedett. 1859. mint lovassági tábornok vonult nyugalomba. Schlüsselburg, orosz város a Ladoga-tó partján, (1926) 6410 lak. Textilipar, halászat. Várát 1323. Jurij Danilovics novgorodi nagyhg. építtette. Nagy Péter alatt börtön. A bolsevizmus óta múzeum. Schlüter, Andreas, német építész és szobrász, szül. 1664., megh. 1714. Varsóban, Oroszországban, Berlinben működött, az utóbbi városban vannak főművei: a nagy választófejedelem bronz lovasszobra, az É.-i barokk értékes alkotása, továbbá u. o. a kir. palota nagyszabású átépítése. Schmalkaldeni szövetség, János szász választó és Fülöp hesseni őrgróf vezetése alatt a Német Birodalom prot. fejedelmeiből és szabad városaiból 1530. alakult. Célja a protestantizmusnak fegyveres védelme V. Károly császárral szemben. A szövetség ellen V. Károly 1546. fegyveres erővel lépett fel. Szász Móric prot. fejedelem azonban a császár mellé állott és 1547. Mühlbergnél legyőzte János szász választót és Fülöp hesseni őrgróffal együtt foglyul ejtette. Ezután a Sch. felbomlott. Schmeling, Max, német ökölvívó, nehézsúlyú világbajnok, szül. 1905. Anny Ondra filmszinésznő férje. Schmerling, Anton, lovag, osztrák politikus, szül. 1805., megh. 1893. Részt vett 1848. a bécsi márciusi mozgalomban, majd a frankfurti német nemzetgyűlésen mint az osztrák kormány megbízottja. A Schwarzenberg-kormány igazságügymin.-e, de hamarosan lemondott. 1860. újból mins ő dolgozta ki a monarchia alkotmányának szánt 1861-i februári pátenst. 1867., a kiegyezéskor megbukott. 1879-től az Urak házában az ellenzék vezére. Schmidt, Erich, germanista, a pozitivista irod.-tud. utolsó jelentékeny német képviselője, szül. 1853., megh. 1913. Berlini egyet. tanár. Kora Goethe-kultuszának irányítója. Főműve: Lessing (2 köt. 1884—92, 4. kiad. 1923). Schmidt Henrik, nyelvész, szül. 1877. A kolozsvári, majd a szegedi egyetemen a német nyelv és irod. tanára. A Magy.-i német nyelvjárások eredetével, keletkezésével foglalkozott. Műve : Die deutschen Mundarten (1928). Schmidt József, nyelvész, indológus, szül. 1868., megh. 1928. Középiskolai tanár, 1908. egyetem.-tanár. Indogermán nyelvészettel foglalkozott. Művei : Az ó-ind epika (1921), A szanszkrit irodalom története, Az ind filozófia (1923), Ázsia világossága (1925) stb. Schmidt, Wilhelm, német etnológus, szül. 1868. A lateráni pápai néprajzi múzeum igazgatója 1927., a mödlingi Anthropos-Institut igazgatója 1931. Művei : Die moderne Ethnologie (1906), Der Ursprung der Gottesidee (8 köt., 1912—33-ig 4 köt.), Völker und Kulturen (1924), Die Sprachfamilien u. Sprachenkreise der Erde (1926), Rasse und Volk (1927) stb. Schmidtborn, Wilhelm, német költő, szül. 1876. Nyugtalan, álmodozó, romantikus természet. Drámái : Mutter Landstrasse, Der verlorene Sohn, Der Graf von Gleichen, Der Spieler stb. ; elbeszélései :