Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)
T - Troeltsch, Ernst - Troger, Paul - Troglodita - Trója (Ilion, Ilium) - Trójai mondakör
Troeltseh (4 köt.), A régi falu (3 köt.), Észak nomádjai, A történelem árnyékában, Dosztojevszkij-, Mereskovszkij-brevárium, A régi magyar irodalom breviáriuma Gyöngyösiig stb. Troeltseh, Ernst, ev. teológus és filozófus, szül. 1865., megh. 1923. Egyet, tanár Bonnban, Heidelbergben, végül Berlinben. 1919-től porosz kultusz államtitkár. Vallásfilozófiája a lélekben egy tapasztalaton túli vallásos apriorit vesz fel és a vallásos élmények ennek megnyilatkozásai. Főművei : Die Soziallehren der christi. Kirchen (1912), Der Historismus und seine Probleme (1922). Troger, Paul, osztrák festő, szül. 1698., megh. 1762. Bécsben egyike volt a legkiválóbb oltárkép-és mennyezetfestőknek, az osztrák barokk jellegzetes művésze. Nálunk terjedelmes freskókkal díszítette a győri bencés templom és a pozsonyi Szt. Erzsébet-templom kupoláját. Troglodita, barlanglakó, az ősműveltség állapotában, barlangokban és földbe vájt odúkban élő emberek. Trója (Ilion, Ilium), hatalmas, erődített város az ókorban, amely a Szamander (Mendere) folyó mentén, a mai Hisszarlik falunál (a Dardanellák bejáratánál, a kisázsiai oldalon) épült. Homérosz énekelte meg azt a 10 évig tartó ostromot, amellyel a görögök elfoglalták és elpusztították. Újabb fellendülése a római uralom alatt következett be. A rómaiak ugyanis az Itáliába menekült trójaiak (Vergilius Aeneise) utódainak tartották magukat. Romjait Heinrich Schliemann német archeológus tárta fel (1870—82,1890), halála után W. Dörpfeld folytatta az ásatásokat (1893—94) és 9 réteget állapított meg egymás alatt : az alsó öt őskori. A hatodik mutatja a Homérosz által megénekelt, a vázatöredékek alapján a mükénei korba (kb. Kr. e. 1500—1000) helyezhető, hatalmas bástyafalakkal rendelkező vár romjait. A hetedik réteg a kimmeriek (idegen, a Duna mellékéről jött hódítók) települési nyomait tartalmazta. A nyolcadik réteg a görög Ilion (Kr. e. 700—), a legfelső a római korszak (0—Kr. u. 500) fellegvára. A homéroszi várost 5 m vastag és 6 m magas kőalapzaton nyugvó 2 m vastag és 4—5 m magas fal és óriási tornyok oltalmazták. Az épületek három koncentrikus terraszon sorakoztak a várfalon belül. Ez a várterület (2 hektárnyi) kevés lehetett a Homérosz eposzaiban olvasható tízezrek számára, kellett tehát lennie alsó városnak is. Trójai mondakör, a görög epikus hagyományok leggazdagabban kifejlődött s Homérosz révén legismertebb összefüggő csoportja. Középpontjában az egyesült görög hadaknak Trója ellen vezetett kilenc esztendős ostroma áll, de felöleli a hadjárat mitikus előzményeit és a hazatérő vezérek mesés vonásokkal színezett kalandjait is. Az események élén egy jóslat áll, amelyet hiú emberi törekvések meg akarnak másítani s közben öntudatlanul előkészítik beteljesedését. Priamosz trójai király egyik fiáról, Pariszról az volt a jóslat, hogy pusztulást fog hozni hazájára. Ezért kitették Ida hegyére, de pásztorok felnevelték s később szülei is ráismertek. Még az Idahegyén felkereste három istennő, Héra, Pallasz Athéné és Afrodité, hogy tegyen köztük igazságot. Ugyanis Thetisz istennő és Péleusz thesszáliai király lakodalmán Erisz, a viszály istennője, akit nem hívtak meg, egy aranyalmát dobott a násznép közé, ezzel a felírással : A legszebbnek. Az ajándékra és a benne rejlő elismerésre mindhárom istennő igényt tartott. Parisz Afroditének ítélte az almát. Héra és Athéné ezóta gyűlölték Tróját, Afrodité viszont hozzásegítette Pariszt, hogy megszöktesse vendéglátó gazdájának, Menelaosz spártai királynak híres szép feleségét, Helenét (Helénát). A trójai háború az egész görögség közös vállalkozása Helené és a vele együtt elrabolt kincsek visszaszerzésére. A fővezér Agamemnon, Mükéné királya, Menelaosz bátyja. Az auliszi kikötőből a hajóhad csak Agememnon leánya, Ifigeneia feláldozása után tudott elindulni. Ifigeneiát Artemisz istennő elragadta az oltárról és papnőjévé tette a barbár tauroszok között. Idekapcsolódik Proteszilaosz mondája, aki elsőnek ugrott partra Trója partjain, ahol Hektor azonnal megölte. Az ostrom kilenc esztendőn át sikertelenül folyt. Ekkor Agamemnon és a legnagyobb görög hős, Trója metszete a hiszárliki dombon keresztül a legfontosabb rétegek megjelölésével (Dörpfeld után)