Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és politikai társas élet encyclopaediája, 4. kötet. Girod de L'Ain - Kazan (Pest, 1852)

J - Jomard

Jomard. állítanak elünkbe. Ez öntudat szüli azon művészi nyugalmat, melly Jó­­kainé játékát kitünőleg jellemzi. ’S a’ lelki tehetségeket nagy mértékben emelik a’ derék színésznőben a’ természet nem mindennapi adományai : a’ szép külső, deli termet, arczának komoly és méltóságos tekintete, ’s az egész alak méltóságos és még is könnyű mozgása. Vegyük ezekhez azon tiszta, a’ lassú beszédtől vagy társalgástól a’ legmagasabb pathosig, egy­­iránt kellemes hangot, melly a’ gyöngéd érzelem ’s a’ legerősb női szen­vedély kifejezésére egyképen alkalmas. Ez adományokhoz az ifjúi erő egész szorgalma járulván, nem csuda, ha pár év alatt színpadunk első rendű tehetségei közé emelkedett. 1837-ben már honszerte ismert név vala. ’S a’ színpadon kivül is kezdett föllépni, mint szavaló, hangverse­nyeken és szavalati academiákban. Pesten az irodalmi körök nevesebbjei vele szavaltaták műveiket. Mint szavaló, valamint komoly drámai, főleg magas tragicai szerepekben maiglan egyedül, páratlanul áll közöttünk. Színpadon először mint Elvira vonta magára a’közönség figyelmét „Rolla halálat£-ban. Sok­oldalusága leginkább feltűnik, ha ide jegyzünk nehány szerepet, mellyekben a’ közönséget rendesen kitörő tapsokra ragadja. Főbb szerepei : Thisbe Hugo V. Angelójában, Rózsa Szigligeti hason nevű vigjátékában , Leona Czakótól, Stuart Mária , Bornemisza Anna, Doray marquisnő (Paul Jones), Zrínyi Ilona, Mari (egy anya a’ népből), Lecouvreur Adrienne ’stb. Mennyi változatosság, mi roppant tere a’ tehetség megkisértésének, a’ szerelemféltő , indulatos Thisbétől a’ nemes Lecouvreur Adrienne művészi haláláig. Mennyi méltóság Stuart Mária, ’s mennyi élethűség a’ szegény Mari (egy anya a’népből) szenvedéseiben. Rózsa és Leona ; nem kiált-e e’ két név egymás mellett egymás ellen ? A’ vidor , szeszélyes , de magaviseletében mégis méltóságteljes magyar urhölgy; ’s ama földult lelkű, félig őrült nő. Az utóbbinak vérfagylaló beszéde, még most, évek után is, hangzik füleinkbe a’ színpadról. Kisér­­tettebb, megrázóbb hangot talán soha sem hallottunk. Pedig Jókainé soha sem torzit, nem kapkod hatás után. De ollyan alak kisértett a’ dús képzelmü, azonban borús kedélyű költő lelkében, ki rövid idő múlva elveté magától az életet. — Visszatérvén az életírás adataira : föl kell jegyeznünk, mikép jeles színésznőnk 1848-ban férjhez ment Jókai Mór, akkor már ismert nevű írónkhoz. Inkább csak családi dolog, de, ha egész általánosságban is, meg kell említenünk azon önfeláldozással járó maga­viseletét, mit a’ forradalom alatti és utáni időkben e’ derék művésznő férje iránt tanúsított. —­x. Jomard (Edmond François) franczia iró, szül. 1777. Versaillesben. 171­8. a’ franczia hadsereget Egyiptomba kiséré, miután ezen tartomány közelebbi megismerésére már korábban nagy készületeket ’s tanulmányo­kat tett volna. Visszatérte után nagy érdemeket szerzett a’ ,,Description de l'Egypte“ czimű munka kiadása által. Hasonlóul nagy képzettséggel birt a’ neveléstan körében is. Tagja lett 1814. a’ kölcsönös tanítási egy­letnek, melly 1815. intézetet is állított. Vannak több nevelési iratai is. Utazókra nézve igen jó tanácsadó volt Egyiptomot illetőleg. Az ő felü­gyelete alá ajánltattak azon fiatal egyiptomiak is, kik 1826 táján Mehe­­med Ali basa által kiképeztetés végett Párisba küldettek. Tagja volt a’ szépművészetek akadémiájának és számos tudós társulatnak. Mun­

Next