Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és politikai társas élet encyclopaediája, 6. kötet. Paxton - Zürich (Pest, 1855)

P - Petrichevich-Horváth - Petrovich Negos

68 Petrovich Negos, élet örömeivel fűszerzendő. Még mielőtt házassági útjára indult volna, készült el addig elszórva ’s füzetekben megjelent költeményeinek gyűjte­ménye egy vastag kötetben. (Petőfi Sándor összes költeményei egy kötet­ben, Pest 1847. n. 8-ig). Az 1848. martiusi napok mozgalmai Pesten talál­ták, ’s mind itt, mind a’ későbbi időkben neve számos politikai esemény­nyel elválhatlan kapcsolatba jött. Elemében érezte magát, mint a­ vihar­­madár, ámbár a’ lelkesült, ábrándos lyrikus itt is többnyire túlnyomó volt benne. Költeményeinek felrázó hatása újra számos alkalommal bizo­nyult be. Az 1848. év folytán egy ideig az „Életképek“ egyik szerkesz­tője vala Jókai mellett. V­égre a’ tollat karddal cserélé fel ’s a’ harcztérre szállott.. Kapitány lett ’s az erdélyi hadak fővezérének segéde. Legutol­jára 1849. július 31-kén látták az ismeretes kimenetelű segesvári csata előtt. A’ visszatért vezérkar tagjai között hiában kérésé az a' vezér ki­­vencz segédét, P. er nap óta nyom nélkül tűnt el. Halálát igazolni látszék azon körülmény, miként neje 1850. nyarán újra férjhez ment. Hiteles adataink azonban mind e’ napig hiányzanak. — 1846 — 49-ben megjelent költeményeinek gyűjteményét még nem birja a’ közönség. — P. művei­nek legnagyobb része német fordításban is megjelent, többnyire külföldön. Legtöbbet fordított tőle Kertbeny, legcsinosabban Hartmann és Szarvady, leghívebben Dux. Egyes költeményei francziául is megjelentek. Petrichevich-Horváth 1. Horváth (Lázár). Petrovich Negos (Pietro), montenegrói vladika, szül. 1815. (mások szerint 1811.) Brakowich faluban Negos községben ’s ez utóbbitól nyeri melléknevét. Nagybátyja II. Pietro vladika 1830. meghalván, a’ fejedelmi méltóság az ország törvényei szerint reá szállott. E’ pillanatban Péter­­várott volt még, hová neveltetés végett küldetett. Püspökké 1833. aug. 18-kán szenteltetett, mi mulhatlan feltét volt, hogy vladikává lehessen. Montenegróban az olasz és franczia ’s később a’ német irodalommal is megismerkedett. Homér volt mindvégig legkedvenczebb irója. A’ kor­mányügyek a’ kis országban nem nagyon sok idejét vevén igénybe, egy részét költői művek alkotására szentelő, mellyek a’ részben általa szer­kesztett ,,Grlizail czimü évkönyvben jelentek meg. Az Ilias három első könyvét is leforditá, de nem elégedvén meg vele, tüzbe dobá. Nem sokára véres zavarok támadtak a’ montenegrói községek között ’s a’ püspöki fejedelem gyakran volt kénytelen handsort és hosszú kovapuskát ragadni. Nem akadályozható, hogy diadalmaskodó honfitársai a’ leölt ellenek, törökök vagy osztrák határőrök véres fejeit hozzá hozzák ’s diadaljel gyanánt kolostora tornyára ne szegezzék. Mélyen hatottak e’jelenetek a’ tudós irodalombarátra és sötét komorság szállotta meg kedélyét. Hosszú hallgatás után megjelent első tankölteménye „Lútsa Mikroskomal” nyiltan tanúsítja a’ belharczot, mellyet a’ költő önmagával küzdött, mig nyug­­pontot talált. A’ tudós költőből népköltő lett, megismerkedett, megba­rátkozott a’népszokásokkal. Ugyanakkor adá ki ,,Ogledalo srbsko“ czimű 61 hőskölteményét, mellyben Montenegro történetét adja elő. Az egészet e’ gondolat lengi át , miután a’ nagy szerb birodalom elpusztult, melly Dusán István makedón czár alatt, Szerbián ’s Bosznián kivül csaknem egész Albániát, Makedóniát és Bulgária nagyobb részét magában foglalá, ’s a’ Dunától az aegyei tengerig nyúlt, most a’ kis Montenegrónak, a’

Next