Limes - Tudományos szemle, 6. évfolyam (Tatabánya, 1993)

1993 / 3-4. szám - Tanulmányok – Művelődéstörténet - Mácza Mihály: A komáromi Jókai-szobor története

Művelődéstörténet 99 TANULMÁNYOK megilletődéssel, hálával és tisztelettel veszem át Jókai Mór szobrát a Jókai Egyesület nevében azzal a fogadalommal, hogy a Jókai Egyesület mindenkor kegyelettel, féltő szeretettel, büszkén és boldo­gan fogja őrizni ezt a szobrot, mint a szülőváros hálájának, a csehszlovákiai magyarság szere­­tetének és a magyar kultúra erejének fénylő dokumentumát .”41 Ezután a szoborhoz 67 koszorút helyeztek el különféle közületek és egyének (a koszorúk sorrend­je és a koszorúzók névsora a függelékben),42 úgyhogy a koszorúk elborították a szobor talapzatát. A szoboravató ünnepély a Kultúrpalota nagytermében délután egy órakor rendezett kétszáz terítékes díszebéddel zárult, melyen Schubert Tódor, a Lévai Kaszinó elnöke mondott beszédet, s számos pohárköszöntő hangzott el.43 Az avatóünnepséget felvételről a pozsonyi rádió magyar adása is sugározta, az adásból azon­ban kihagyták Jankovics Marcell ünnepi beszédét.44 A szoboravatást követő hétfőn hagyományos András-napi országos vásár volt Komáromban. Az arra érkező vidékiek százai csodálták meg Jókai ércalakját, s vitték el az általános tetszést arató új szobor hírét a környező falvakba és városokba.45 A szobor további sorsa A Duna menti népek egymásrautaltságának, barátságának jegyében létrehozott komáromi Jó­­kai-szobor a második világháború utáni heves magyarellenes soviniszta hullám idején hasonló sorsra jutott, mint számos szlovákiai magyar vonatkozású emlékmű. A szlovák — magyar lakos­ságcsere megkezdésének hatására 1947. április 30-án eltávolították (ezzel egyidőben döntötték le Király József püspök mellszobrát a gimnázium udvarán és Klapka György tábornoknak a város­háza előtt álló szobrát), s a komáromi várba, majd a városmajorba került. A várost irányító Vá­rosi Közigazgatási Bizottság úgy döntött, hogy az eltávolított Jókai, Klapka és Király szobrokat ingyenesen átadja a magyar kormánynak, ha az az elszállításuk költségeit fedezi.4. Erre azonban a megváltozott politikai helyzet következtében már nem került sor, sőt az ötvenes évek elején a város új vezetése a lakosság nyomására intézni kezdte a Jókai-szobor visszaállítását, amit a Cseh­szlovák írószövetség támogatásával 1952-ben meg is valósított. Miután a ledöntéskor megsérült szobrot Verba Imre helyi szobrászművész restaurálta, 1952. szeptember 28-án ünnepélyes kere­tek között (a második világháború után Szlovákiában eltávolított emlékművek közül elsőként) visszaállították eredeti helyére. Az ünnepségen a nagyszámú közönségen kívül részt vett a Cseh­szlovák írószövetség küldöttsége, a magyar írók képviseletében Veres Péter és Illyés Gyula, vala­mint a Csemadok vezető képviselői. Szlovákul Frantisek Hecko szlovák író mondott ünnepi be­szédet, magyarul Lőrincz Gyu­la festőművész, a Csemadok országos elnöke. A komáromiak örömét a szoborhoz már az újjáavatás reggelén elhelyezett virágcsokrok fejezték ki.47 Az író halálának 50. évfordulója alkalmából, 1954. május 30-án a Csehszlovák írószövetség rendezésében szlovák és magyar írók találkozójával egybekötött nagyszabású emlékünnepségre került sor a komáromi Jókai-szobornál. Ezen a Csehszlovák írószövetség részéről részt vett Ján Drda elnök, Ctibor Stítnicky, Miloslav Stehlík, Pavel Horov, Vojtech Mihálik, Stefan Záry, a Magyar Írószövetség részéről Erdei Sándor, Illyés Gyula, Kerek Gábor, a küldöttség vezetője, a kiadói tanács elnöke, Szabó Pál, Urbán Ernő és Veres Péter. Jelen volt Füredi József pozsonyi magyar főkonzul és Palotai Erzsi színművésznő is, valamint a Győri Kisfaludy Színház társulata. A magyarországi vendégek fogadása után a küldöttségek megkoszorúzták a Jókai-szobrot, majd Ján Dida és Veres Péter mondott beszédet. A koszorúzási ünnepséget a Kultúrpalotában (akkor Művelődési Ház) újonnan berendezett Jókai-szoba megnyitása követte. A délutáni órákban a kül­döttségek és a komáromiak megtekintették a hivatásos Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együt­tes, a NÉPES előadását a Partizán­ház (a Komáromi Dalegyesület elkobozott székháza) kertjében, este pedig a Győri Kisfaludy Színház előadásában A kőszívű ember fiait.48 Közel egy évtizeddel később, 1963 májusában rendezték meg először Komáromban Jókai emlékére a szlovákiai magyar amatőr színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, szavalók és prózamondók orszá­

Next