Limes - Tudományos szemle, 9. évfolyam (Tatabánya, 1996)
1996 / 4. szám - Irodalomtörténet - Bodri Ferenc: Petőfi Sándor "esztergomi kapcsolatai"
Bodri Ferenc havától (május) megyei táblabíró Esztergomban, és egy peres ügyében,, Prókátort vallót légyen " már 1843 elején. Két esztendő múlva nevezte meg prókátorát a levéltári okiratok szerint. „Alul írottak hivatalosan jelentjük, hogy 1 évi Télhó 4 kén T. Ruffys András Tábla Bíró Ur és neje született tésai Foglár Mária Asszonyság előttünk személyessen megjelenvén, közte, és Fürst Jakab volt haszonbérlője közt Jen Jórgos bizalmi bíróság által elitéllendő követelési ügyben ,s egyedül e tárgyban T. ez. Várady Antal kir. táblai hites ügyvéd urat, tellyes meg hatalmazottjának vallotta, rendelte, kérvén szükség esetére erről magának hiteles módozatú bizonyságlevelet kiadatni. Kelti Esztergomban Télhó 20án 1R45. Koltay Zsigmond szolgabíró Barta Antal esküit” Majd ugyanitt a „Hivatalos jelentések" között: ,,Koltay Sigmond szolgabíró, és Barta Antal esküit urak jelentik, hogy Ruffÿ Endre táblabíró és neje született tésai Foglár Mária asszony előttük megjelenvén, a köztük és Fürst Jakab volt haszonbérlőjük közt fennforgó és bizalmi bíróság által elítélendő követelési ügyben Várady Antal királyi táblai ügyvédet teljes meghatalmazottjuknak vallják. A meghatalmazási oklevél ha kívántatik hivatalos modorban kiadandó" — szól az ülés jegyzőkönyve 1845 elején. A „bizalmi bíróság” előtti per gyaníthatóan Pestbudán folyhatott az akkori gyakorlat szerint, az ügyvédi képviselet által benyújtott periratokkal, a tárgyalásokon személyes megjelenés nélkül talán. Várady Antal „királyi táblai hites ügyvéd urat" előbb a közös hivatali gyakorlat során ismerhette meg a volt haszonbérlőjével folytatott per előtt a kárvallott, bár lehet, atyafiságosan ajánlották számára, amikor,, telljes meghatalmazottat " keresett a minden bizonnyal még fajkürti eredetű birtokperében Ruffÿ úr. A fiatal prókátor akár Pesten vagy éppen e tárgyú esztergomi tartózkodásai során ismerhette meg Idát. A per folytatásának helyi iratkéréseiből, egyben Petőfi verséből az gyanítható, hogy Ruffÿ András talán a birtokán elhalálozott 1845 második felében, t. i. ,, Ruffÿ Asszonyság" a további iratok kikérései alkalmából egymagában jelenik meg a hivatal képviselői előtt. Ortutay András „nyomozásából” kiderül, hogy az ismert színhelyre, a mai Kossuth Lajos utca 21. számú ház hátsó traktusába az „1845/46 katonai év adófelosztási könyvében" ez idő tájt és özvegyen költözött Rufiÿné. Ekkor és a következő évben ugyanígy egy tehén után adózott itt, de két esztendő múltával már másutt lakott. 1846-ban „a ház második fertálya " a Duna felőli oldalon nyílott, a hosszú kert végében, a mai Bottyán János utca felől. Ez a házrész frissebb lehetett Ortutay feltételezése szerint, hiszen az 1838-as árvíz 90 százalékban lerombolta, újjá kellett építeni. A lakodalmazó társaság (ha volt) a Várostorony mellől indulhatott a királyi városrész plébániája felé. A „gyászév” sírköve a szokásos vigalomra súlyos árnyékot vetett, a családba Várady így egy kissé „támasztékul” is érkezett. Idával korábban Pesten is találkozhatott, akit nyilván rokonok fogadtak be itt árvasága szomorú hónapjaiban. Testvére, Kálmán ( 1827 1873) az édesanyjával maradt. Apja haláláról hír a helyi forrásokban nem található. Kézenfekvő, hogy az Esztergomban nevelkedett Ruffÿ Idával tervezett és az említettek okán eléggé szűk körű esküvőjére Várady „násztanúnak" lakótársait kéri fel „Petőfi Sándor költőt és ásvay Jókay Móric pesti lakosokat" A Hatvani utcai Koch-házból, a közös lakásból mindketten elköltöztek június elején, hogy az ifjú férjnek az újdonsült menyecskét legyen hová vinnie az „Esztergomi Sz. Kir. Városi Plébánián", a mai belvárosi templomban 1846. június 29-én, Péter-Pál napján megtartott esküvő után. A költő pár házzal odébb, a Hatvani utcai Jankovich-házba, Pákh Albert mellé költözött, laktak ők már közösben előbb. Petőfi már másodízben látogatott Esztergomba ekkor, Várady megfordult többször és feltehetően Jókai ugyanígy előbb. Igaz, korábban és később sem lett oly hosszú idejű az itteni tartózkodás. 1845-en az alig pár napja kikosarazott kérő gyaníthatón a felejtés reményében csatlakozott hívásra a Túróc megyébe induló Vahot Imre „Odüsszeiájához”, ennek bátyjával, Vachott Sándonra közösen szállva kísérőnek a bérelt gyorskocsiba. Az utak irányát és minőségét. 75 Irodalomtörténet