Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)
2003 / 1. szám - Európa és az iszlám - Szombathy Zoltán: Európa és az európaiak a középkori arab világképben
Szombathy Zoltán 21 Európa és az iszlám 1 ” Ibn Hisám: Kiláb at-tídzsán, 54-55. o. 17 AbúlAbdalláh Muhammad al-Idríszí: Nuzíial al-mustáq fi-'khuráq al-áfáq, szerk. E. Cerulli et al., Nápoly, 1970-78, VII. kötet, 734. o. A bizánci származású muszlimok között is voltak, akik különböző arab törzseket (Tanúkh, Bahrá’, Szalíkh, Ghasszán), sőt olyanok, akik szintén az Al Dzsafha dinasztiát szemelték ki ősüknek. ld. Ibn 'Abd al-Barr: al-Qaszd walamam, 30. o. 18 Muqaddimat Ibn Khaldán, I, 390. o. Ezzel együtt Ibn Khaldún is nagymértékben támaszkodik a „genealógiai világtérképre” munkája során, és például nagy világtörténeti műve (Kiláb al-'ibar) egészét genealógiai alapon építi föl. ld. Aziz Al-Azmeh: Ibn Khaldún. London-New York, 1990 (1. kiadás 1982), 15-16. o. 17 Ld. pl. Zakarijja ibn Muhammad al-Qazwíní: Kiláb ászár al-bilád wa-akhbár al-' ibád. Szerk. Ferdinand Wüstenfeld, Göttingen, 1848-49, 280-81 o.; Abúl-Haszan '■'Ali ibn Múszá ibn Sza'íd al-Maghribí: Kiláb al-dzsughráfija. Szerk. Iszmáíl al-'Arabí, Kairó, 1970, 137. o.; ad-Dimasqí: Kiláb nukhbar abdalír, 274-75. o. Az iglíniek rendszerének több nagyon eltérő változata létezett, noha a legelterjedtebb az általunk leírt verzió volt, ld. pl. al-Haszan ibn Ahmad ibn Jakúb al-Hamdání: Szifat dzsaz.irat álcáiul). Szerk. Muhammad ibn 'Ali al-Akwa' al-Hawálí, Rijád, 1397/1977, 9-15. o.; és Abú 'Abdalláh Muhammad al-Idríszí: Unsz al-imihadzs wa-raud al-furadzs. Facsimile, kiadta Fuat Sezgin, Frankfurt, 1984, 7-11. o. (Ez utóbbi változatban például a negyedik övezetbe esik a frankok földje is!) 211 Ti.a vallási szerepe miatt fontos Mekka, Medina és Jeruzsálem városát; a szerző ugyanis ezrekkel nyitja geográfiai művét. 21 Iszháq ibn al-Huszajn [al-Munaddzsim], Akain al-murdzsán fi dz.ikr al-madá’in al-mashúra fi kuli makán, szerk. Fahmí Sza'd. Bejrút, 1408/1988, 33. o. Ld. ugyanezeket a gondolatokat bővebben: Abul-Qászim ibn Haugal an-Naszíbí: Kiláb szárai al-ard. Szerk. Bejrut, 1979, 210. o.; és Abul-Haszan 'Ali ibn al-Huszajn al-Maszeúdí: Kiláb al-ianbíh wal-iszár. Szerk. M. J. de Goeje, Leiden, 1894, 34-35. és 41. o. 22 Bernard Lewis ugyan megjegyzi egy helyen (The Muslim Discovery of Europe, 60. o.), hogy ez az elképzelés elhanyagolható szerepet játszott a muszlimoknak a világról alkotott képében, de tekintettel arra, hogy a középkori arab források valósággal hemzsegnek az éghajlati öveken alapuló gondolatoktól, és hogy az arab földrajzi irodalom is szinte teljes egészében erre a rendszerre épül, e megjegyzését bízvást nevezhetjük abszurdnak. 21 al-Qazwíní: Kiláb ászár al-bilád, 6. o. 24 ad-Dimasqí: Kiláb nukhbat ad-dahr, 275. o. 25 Ibn Sza'íd al-Maghribí: Kiláb al-dzsughirápjá, 1920. 24' Ld. 'Azíz al-'Azma: al-'Arab wal-barábira; al-muszlimún wal-hadárál at-ukhrá. London, 1991, 68- 69. o. Voltak olyan középkori muszlim szerzők, akik mai szemmel még meghökkentőbb magyarázatokhoz folyamodtak. Egy geográfiai műben például arról olvasunk, hogy a vízparton fekvő területeken lazák az erkölcsök, sőt, egy adott település nevében szereplő betűk is hatással vannak az ott élők karakterére. (.....minden olyan település lakói ostobák, amelynek nevében szerepel a szád bent, kivéve Baszrát, s ha netán két szád bele is fölbukkanna, mint al-Masszísza vagy Szarszar város nevében: az Isten irgahnazzon nekünk!"). Ld. Samsz ad-Dín Muhammad al-Muqaddaszí: Kiláb aliszan al-laqászim fi ma'rifat al-agálím. Szerk. M. J. de Goeje, Leiden, 1877, 35. o. 27 al-Hamdání: Szifat dzsazírai al-'arab. 39-40. o. A társadalmi érintkezés és a nemek közötti kapcsolatok Európában szokásos szabályai egyébiránt később is gyakorta sokkolták az odalátogató muszlimokat. Ld. pl. Bernard Lewis: i. m. 279-94. o. 28 Ld. al-'Azma: al-'Arab wal-barábira, 32. o. 27 Ld. Siháb ad-Dín Jáqút al-Hamawí: Kiláb mui'dzsam al-buldán. Szerk. Ferdinand Wüstenfeld et al. Lipcse, 1924, I. kötet, 53. o. Az ilyen nézetek kialakulása minden etnikai közösségnél bizonyos szabályszerűségeket mutat. A kedvező vagy kedvezőtlen etnikai sztereotípiák kifejlődését befolyásoló tényezők fölsorolásához ld. Brewer-Campbell: i. m. 109-110. o. (R. A. LeVine nyomán). Az arabok európaiakról alkotott képe esetében az itt fölsorolt tényezők szinte mindegyike a negatív vélekedések kialakulásának kedvezett. Megjegyzendő még - és a most tárgyalt témánk esetében különösen igaz -, hogy az etnikai sztereotípiák többnyire ugyan valamilyen valós társadalmi-kulturális tényezőre vezethetők vissza, ám többnyire akkor is továbbélnek, amikor a szóban forgó ok már réges-rég a múlté. Id. Haarmann, i. m. 176. o. " Szá'id al-Andaluszí: Tabaqán al-umam, 51. o. A bizánciak és más európaiak szépségét sok más arab szerző is emlegeti, ld. pl. Jáqút al-Hamawí: Mu'dzsam al-buldán, I, 54. Ugyanezt a törökökkel kapcsolatban ld. pl. al-Idríszí: Nuzsiai al-mustáq, IV. kötet, 513. o. 12 Al-Qazwíní: Kilábászár al-bilád, 334-35. o. Ugyanezeket az elemeket egyfelől bátorság és harciasság, másfelől a szakáll leborotválása de a bizánciakkal kapcsolatban ld. Iszháq ibn al-Huszajn: Akám almurdzsán, 117. o. A frankok és a velük rokon népek bátorságával kapcsolatban ld. még al-Idríszí: Nuzhat al-muszáq. VII. kötet, 734. o.; és al-Masz'údí: Murádzs adz.-dzsahab, I. kötet, 353-55. o.