Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)

2003 / 4. szám - Helytörténet - Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése

Limes 73 Vitézi Rend Kora Antal A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése Bevezetés A két világháború közötti Magyarország egyik sajátságos szervezete volt a Vitézi Rend. Működéséről, szerepéről igen kevesen rendelkeznek kellő ismerettel, hiszen 1945 és 1990 között még a történeti szakirodalomban sem igen esett szó róla - így például a Magyarország története tíz kötetben című szintézis 1976-ban megjelent, 8. kötete1 sem említette. Történelemtanárként, gimnáziumi tankönyvben először egy 1989-es kiadá­sú kötetben találtam említést a Vitézi Rendről. Ebben az alábbi, apró betűkkel szedett sorokat olvashattuk, „igazán életképesnek csak a többholdas kis családi birtokok bizo­nyultak, amelyek többségét vitézi telek formájában azok a személyek kapták, akik a háborúban vitézségükkel, a forradalmakban pedig ellenforradalmi magatartásukkal kitűntek. A »vitézeket« a Vitézi Rend fogta össze, amely mindvégig az ellenforradalmi rendszer egyik szervezett támasza volt. "2 Az 1990 utáni történetírás tárgyilagosan közelítette meg a kérdést. A Glatz Ferenc által szerkesztett, nagy ívű összefoglaló többek között ezt írta. „Horthy legsajátabb gondolata volt, hogy hadi kitüntetéseket szerzett, érdemdús paraszti sorú személyekből és le'származótiáikból hozzá feltétlenül hű, katonailag szervezett Vitézi Rendet hozzon létre. A hűbérbirtokot a vitézi telek jelképezte, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása hozta létre, a karddal való vállra ütéssel és az eskü­vel. ”3 A Vitézi Rend régóta hiányzó összefoglaló történetét a Budapesten élő fiatal kuta­tó, Tátrai Szilárd írta meg kétrészes tanulmányában, amelyet a Hadtörténelmi Közle­mények című folyóirat közölt 1997-ben, illetve 2000-ben.4 A szerző szerint „a Vitézi Rend történetének, működésének értelmezése, értékelése a Horthy-korszak megítélé­sének függvénye, ugyanis a rend, melynek élén főkapitányként Horthy Miklós állt, a kormányzói politika céljainak megfelelően próbálta kifejteni tevékenységét. Horthynak a Vitézi Rend létrehozásával az volt a célja, hogy egy rendszerhű kis- és középbirtokos tulajdonosi réteg alapjait lerakva növelje saját társadalmi bázisát,”5 Ez azonban nem sikerült, s a kormányzat „pozitív diszkriminációja” ellenére a vitézek nem váltak a vidéki földműves társadalom meghatározó elemeivé. „A Vitézi Rend legitimációjának alapvető problémáját az jelentette, hogy bár egy feudális éthoszhoz kapcsolódott, hí­ján volt a hagyomány és a folytonosság legitimáló erejének... A Vitézi Rend... bár fogékony volt a szélsőjobboldali eszmék iránt, eszmei arculatát mégis egy konzervatív értékrend határozta meg. ”6 írásunkban a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működését foglaljuk össze

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék