Limes - Tudományos szemle, 22. évfolyam (Tatabánya, 2009)
2009 / 4. szám - Szemle - Tóth Norbert: Töprengések az úgynevezett magyar–magyar viszonyról
Limes 97 Szemle Töprengések az úgynevezett magyar-magyar viszonyról Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt években a kárpát-medencei magyarság belső viszonyrendszerében alapvető változások mentek végbe. E folyamat leglátványosabb, megrendítő erejű eseménye kétségkívül a meglehetősen rossz emlékezetű, 2004. december 5-én tartott ún. kettős népszavazás volt, ami leginkább a keserű szájízzel együtt járó bizalomvesztéssel, az optimistább narráció szerint bizalomcsökkenéssel írható le. A felemás élményű (Szlovákia és Magyarország sikerként elkönyvelhető EU-s csatlakozását szinte azonnal követte a fentebb hivatkozott magyarországi referendum 2004-es esztendőről már a következő év elejétől sejthető volt cezúra-jellege, vagyis az, hogy egy korszak záróköveként vonul majd be a magyar nemzet történelmébe. A súlyosan konfliktusos 20. századot egy másodpercre felvillantó népszavazás, amit egy olyan társadalmi szervezet kezdeményezett, amely egyik meghatározó magyarországi politikai szereplőhöz sem köthető igazán, színvallásra késztette a magyar politikai életet, lerántva a leplet egyúttal az Öllös László legújabb könyvének tárgyául szolgáló nemzeti egyetértés hiányáról. * A somorjai Fórum Intézet jelenlegi igazgatója munkájában a magyar állam és az ún. határon túli magyarok közötti kapcsolatrendszert a magyar alkotmány 6. § (3) bekezdése alapján elemzi. A Magyar Köztársaság „ideiglenes” alaptörvényének fenti rendelkezése hivatott megteremteni a magyar államnak a határain kívül élő magyarokhoz való viszonyulása belső jogalapját. Az ominózus törvényhely túlságosan absztrakt voltára, pontatlanságára és emiatt - horribile scriptu - használhatatlanságára sokan, sok helyütt rámutattak már. Öllös tézisével (jelesül, hogy a határon túli magyaroknak szükségük van Magyarország támogatására) nem lehet, de talán nem is kell vitatkozni. A szerző helyesen állapítja meg, hogy az optimális magyarmagyar kapcsolatokhoz alkotmányos egyetértésre volna szükség. Ez azonban „ritka vendégnek” számít a közép-európai deformált ás átmeneti valóságban. Alkotmányos egyetértés ugyanis nem csak a határon túli magyarok ügyében, de egy sor, hasonlóan vitális kérdésben sincs ma jelen Magyarországon. Öllös szerint a magyarországi rendszerváltás folyamatában - nagyjából Monorral kezdődően és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások bezárásáig terjedő időszakban - még fellelhető volt az olyannyira áhított alkotmányos egyetértés. Ez azonban, lássuk be, egy mesterségesen létrehozott és fenntartott, külső és belső kényszerek által determinált pillanatszerű korszak volt, tele illúziókkal. A nagy * Öllös László: Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok. Somorja, 2008, Fórum Intézet, 160 o.