Limes - Tudományos szemle, 22. évfolyam (Tatabánya, 2009)
2009 / 4. szám - Nézőpont - Miskolczy Ambrus: A hungarus-tudat a 19. században
Miskolczy Ambrus 95 Nézőpont 71 Fenyő István: A Kritikai Lapok harca az irodalom respublikájáért (1832-1840). In A magyar sajtó története... I. 422-427. o.; Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Budapest, 2004, 60., 145., 252., 882. o. 72 Dávidházi: Egy nemzeti tudomány... 250-257. o. 71 Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. Életrajzi emlék 1859 1860. Bp., 1987. 74 Julius von Farkas: Ein deutsches episches Gedicht von Vörösmarty. Ungarische Jahrbücher, 1929. 34-35. o. 75 Ernest Gellner: Nationalism. London, 1998. 69. o. 76 Carl Schmitt: Politische Romantik. München-Leipzig, 1925. 7 Hont vármegyéből levél. Hadi és más nevezetes történetek. 1790. III. k. 21. o. „Senki sem fogja talán ellenzeni, ha azt állítom, hogy Trencsén, Túróc, Liptri, Szepes, Sáros és több felső vármegyéknek gyökeres főnemeseinél a magyar nyelv volt hajdan a házi nyelv. De ki mozdította tehát azt ki azon nemes házakból? Valóban nem más, hanem a házi cselédek, mert bár más tekintetben szolgák, s szolgálók is azok, de a nyelv dolgában ők az urak a háznál. Amint a kocsi, az inas és a szobaleány a dajkával magyar, tót vagy német, aszerént változik az egész ház is által magyarrá, tóttá vagy németté, úgy kell ennek járni, mint amazok fújják." 78 Hunfalvy Pál: Emlékezés Késmárkra (Az Atheneum 1841 -ki folyamában). Tanulmányok, Budapest, 1873,49. o. Jókai Mór: Eppur si muove és mégis mozog a föld 18721. II. Budapest, 1965, 89. o. „A külföldi országifjítókat lehet érteni: szándékuk világos. A nemzeti érzület felköltése által egy sok darabba szétosztott országot valamikor eggyé alakítani. Lehet, hogy célt érnek vele. De ugyanezt a célt éri-e el Magyarország, ha a pihenő nemzeti öntudatot fölébreszti? Rá az ellenkező vár, mint amazokra. Egy heterogén elemekből alkotott országnak elemeire szétbomlása. Tekintsd meg az ország térképét, számláld meg a megyéket, amik az ideálodban élő országot képezni fogják, fesd ki annak leendő határait, s borzadj el a jövendőtől, amit alkotni akartok. Vedd elő a statisztikát, s kérdezd meg tőle, ha tizennégyből kilencet kiveszünk, mi marad ott. Ez az ország addig él, amíg alszik. Jaj annak, aki fölébreszti! Egy darab ideális paradicsom vagyunk Európa közepén. Addig létezünk, amíg magunkat hozzá nem idomítottuk. Sajátságaink, kiváltságaink, mindenkit egyesítenek idebenn. Ami jó, az mindenkinek java, ami rossz, az mindenkinek baja idebenn. Versenyzés nincs. A nemesség uralkodik. Egy nyelvünk van - mely senkit nem protegál, de nem is provokál. Klasszikus nyelv: a latin. Ez a törvények nyelve, az igazságszolgáltatás, az iskolai műveltség, a liturgia, a fakultások nyelve; szószólónk a küldiplomáciában. Ez a mi palládiumunk. Nemesi intézményeink emellett biztosítják a nemzeti suprematiát számunkra. Frank, német, olasz földön a demokrácia csak egy új francia, német, olasz nemzetet hozand létre; a magyar földön a demokrácia új idegen nemzeteket fog alkotni, s minket elenyészt. - S mi panasza van nálunk a népnek? Adója csekélység: földje jó, senki nem bántja, jól él, nem töri fejét a nagy államok gondjain; ősi egyszerűségében oly jól megvan, hogy negyvenezer embert egy szolgabíró egy hajdúval békén elkormányoz; nem irigylik, nem zaklatják nyugtalan szomszédok; jóllakik mindennap, s vasárnap ott imádkozhatik, ahol akar. Ősi erkölcsei, durva egyszerűsége megőrzi őt a külföldi romlott erkölcsök mételyétől. Ha szegény is, de nem adós. Nem áll magasan, de nem bukhatik. Nem küzd a pálmáért, de nem is győzetik le. Alszik, de él! S ti fel akarjátok őt költeni, gyermekek? ” 80 ...humanista vagyok, és szerintem a humaniórák lényegében az olvasásról szólnak." Beszélgetés Hayden White történésszel. Aetas, 2005. 1-2. sz. 261. o. 81 Domanovszky Sándor: József nádor élete. I. 2. Budapest, 1944. 318-327. o.; Palatin Josephs Schriften. IV. Hg. Sándor Domanovszky Ferenc Glatz. Budapest, 1991,269-281. o.; Miskolczy Ambrus: Széchényi Ferenc és József nádor, Metternich és Őfelsége dilemmái. Valóság, 2009. 3. sz. 37-44. o. 82 Szekfű Gyula: Magyar történet. V. Budapest, 1936, 161. o. 83 Révai József: Kölcsey Ferenc. [1938. Uő: Válogatott irodalmi tanulmányok. Budapest, 1960, 8-11. o.