Lobogó, 1964. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-01 / 27. szám

JÚLIUS 1 SZERDA TIBOLD JÚLIUS 1 CSÜTÖRTÖK OTTOKÁR JÚLI­US 1 PÉNTEK KORNÉL JÚLIUS 4 SZOMBAT ULRIK JÚLIUS 1 VASÁRNAP EMESE JÚLIUS 7 HÉTFŐ CSABA JÚLIUS 7 KEDD CIRILL M­EVE, 1914-ben, ezen a napon nyitották meg a Pa­nama-csatornát, amely a Csendes-óceán és az Atlan­ti-óceán között a Panama földszorost szeli át * 8 kilométer hősszé, 19—10 méter mély csatorna építé­séhez fűződik a híres „pa­nama-botrány”, amely fényt vetett a francia veze­tő körök korruptságára. A csatorna mftil­TW*’11 átkelési kapacitása napi M hajó. GABOR ÁRON az 1848— 494 szabadságharc erdélyi hőse llő éve, 1946-ben, ezen a napon esett­­ az uzoni ütközetben. Az erdélyi el­lenforradalom fegyveres lá­zadása ellen megszervezte a háromszéki székelyeket, akik az általa öntött ágyúkkal több ütközetben megverték a császári csa­patokat. Bem serege szá­mára 70 ágyút öntött, szin­te a semmiből teremtve meg ágyúöntő műhelyét. A MAGYAR SZÍNJÁT­SZÁS kiemelkedő úttörője, Egressy Gábor 1960. július 3-án halt meg. A Nemzeti Színház tagja volt, részt vett a szabadságharcban, majd annak bukása után Törökországba menekült. Visszaérkezése után ismét szerepeket kapott és sokat tett a Shakespeare-kultusz hazai kifejlesztéséért. Ne­véhez fűződik a Színész­képző létesítése, amelynek tanára volt. NEMZETI SZOBRÁSZA­TIUNK első kiemelkedő képviselője Ferenczy István Isse-ban, ezen a napon halt meg. Külföldön kora nagy mestereitől tanult, majd ha­zatérése után nagyszabású vállalkozásba fogott. Má­tyás király monumentális lovasszobrát akarta elké­szíteni. Az első magyar emlékmű megvalósítása azonban kudarcba fulladt s Ferenczy visszavonult vidé­ki magányába. Q­EISLER ETA, az illegá­lis KMP harcosa 1991. július 5-én halt meg. A KIMSZ soraiban vett részt az ifjú­sági mozgalomban, azs-ben letartóztatták, a börtönben súlyos tüdőbaj támadta meg. A sok kínzástól le­romlott szervezete nem tu­dott megbirkózni betegségé­vel, s röviddel szabadulása után, fiatalon, 18 éves ko­rában halt meg tüdővész­ben. 110 EVE, 1854-ben, ezen a napon halt meg Georg Si­mon Ohm, német fizikus. Az ő nevéhez fűződik az elektromos ellenállás tör­vényének felfedezése. Alap­vető felfedezésekre jutott a hangtanban és a fénytanban is. A róla elnevezett Ohm­törvény kimondja, hogy valamely egyenárammal az­­ folyt vezető két pontja kö­zötti feszültség-különbség bizonyos feltételek mellett az áramerősséggel arányos. FÉNYES ELEK statiszti­kus és földrajztudós, a ma­gyar leíró statisztika egyik úttörője 1807 július 7-én született. 1848-ban a statisz­tikai hivatal vezetőjévé ne­vezték ki, 949-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke volt. A szabadság­harc bukása után bujdos­nia kellett, később állást vállalt, de haláláig mellőz­ték. Egyik legnagyobb alko­tása Magyarország föld­rajzi szótára. Rendőrkiképzés Nyugat-Németországban — náci szellemben A telefonlehallgatások és a levélcen­­­­zúra bevezetése ügyében kipattant nagy botrány nyilvánosságot kapott a nemzetközi sajtóban: sokan támadták érte a nyugatnémet belügyminisztert, akit Erhard, az új kancellár megerősí­tett hivatalában. Ezt a „piszkos mun­kát” a miniszter a nyugati megszálló hatóságok, az angol és amerikai kato­nai szervek segítségével végzi el. Kevésbé figyelt fel azonban a nem­zetközi közvélemény a nyugatnémet rendőrség kiképzésével kapcsolatos bí­rálatra, amely a Revue című nyugatné­met magazinban jelent meg. Mindazok, akik még nem tudták vol­na, a lap cikkei és képei nyomán meg­tudhatták: a belügyminiszter irányí­tásával, s természetesen a bonni kor­mány jóváhagyásával az NSZK rendőr­­ségét náci militarista szellemben és a legszigorúbb katonai szabályzatok sze­rint képezik ki. Aki a képeket végigné­zi, joggal hiheti, hogy valamely nyugat­német katonai alakulat gyakorlatairól készültek. Márpedig erről szó sincs. Valamennyi kép — rendőri kiképzés­ről készült Csakhogy az a rendőri ki­képzés — „nyugatnémet módon”­fo­lyik... A rendőrség feladata a legtöbb or­szágban a bűnüldözés és az állampol­gárok védelme. Itt azonban a rendőr­ség nem elsősorban az állampolgárok védelmét hivatott szolgálni. A Német Szövetségi Köztársaságban a rendőrségnek az a szerepe, hogy nö­velje a fegyveres erők létszámát, újabb ezreket és ezreket képezzen ki ágyú­tölteléknek a revansista célok elérésére, a militarista feladatok végrehajtára. Jól emlékszünk, hogy Erhard kancel­lár parlamenti bemutatkozó beszédé­ben a „német birodalom” 1937-es hatá­rainak helyreállításáról szólt. Ez a kon­cepció ad a rendőrség kezébe is gép­puskát. Az itt közölt képek csak alá­támasztják az európai népek jogos ag­godalmát, amellyel a békebontó nyu­gatnémet politikát szemlélik. Ez a politika — ha bátortalanul is — megszólaltatja már a hazai ellenzéket. Ezt bizonyítja a Revue a képekhez fű­zött kommentárjában, mennyivel jobb lenne, ha a nyugatnémet rendőröket a belső rend fenntartására és nem a vi­lágrend megbontására képeznék ki. V. P.

Next