Lobogó, 1965. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 3. szám

LILIOM UTCA 13. magyar motor­sport fel­leg­vá­ra HATVANAN ÜLNEK a klubterem­ben és hallgatják Seres János klubve­zető szavait. Az MHL Központi Moto­ros Klubjában vagyunk Budapesten, a Liliom utcában. A klubvezető a téli tornatermi és szabadtéri edzések menetrendjét is­merteti, azután tájékoztatja a tagságot a motorok 1965. évi felosztásáról. Élénk helyeslés fogadja a beszámoló végén elhangzó bejelentést: külön-külön irá­nyítás alá kerül — a KMK életében első ízben — a sebességi és a cross szak­osztály. A két új vezető — Pál Béla és Várkonyi Richárd — személyében olyan emberek kerülnek a szakosztá­lyok élére, akiknek versenyző múltja, szakértelme biztosíték rá: a motorosok képzettsége növekedni fog a következő idényben, s ez bizonyára meglátszik majd eredményeiken is. — Folyamatosan végezzük a téli hó­napok alatt a motorok felújítását is — mondja a klubnap után nekünk a klub­vezető. — A szakosztály szerelői mel­lett a versenyzők is részt vesznek az előkészítésben. A Hondások például már beadták motorblokkjukat Czulyba Mis­ka bácsinak... Ez a név jól ismert a motorverseny­zők körében. Miska bácsi, a négyüte­mű motorok atyamestere már régen nyugdíjas, mégis, ma is töretlen lelke­sedéssel és energiával dolgozik, min­dig lehet számítani rá. Úgy hozzátar­tozik az MHL Központi Motoros Klub­jának másfél évtizedes történetéhez, mint a sok-sok szép eredmény, közte a százhuszomhárom országos bajnok­ság, amelyre egyaránt büszkék ver­senyzők, szerelők és vezetők. TIZENHATODIK ÉLETÉVÉBE lé­pett immár a klub. S mivel a KMK- sok nem szeretnek dicsekedni (bár az eredményeikre, így az 1964-ben szerzett 13 országos bajnoki címre jogosan büsz­kék), ez az év is különösebb ünnepsé­gek nélkül múlt el. Most is egyik dol­gos hétköznap követi a másikat, s a vasárnapok is csak akkor számítanak igazán ünnepnek a Liliom utca tizen­háromban, ha aznap történetesen ver­seny van, s a Versenyen jó helyezése­ket érnek el, győzelmeket aratnak a fiúk. Arra pedig addig is készülni kell. Motorjavítással, edzéssel, s még érte­kezletekkel, klubnapokkal is. Olyannal is, amilyenre most betoppantunk, s amelynek végén megtudtuk: a crosso­­zók a téli hónapokban is folytatják a szabadtéri edzéseket. Nekik van elsősorban szükségük ar­ra, hogy minél többet üljenek a motor nyergében, szokjanak a legnehezebb időjáráshoz és pályaviszonyokhoz is. Akik délelőtt dolgoznak közülük, azok délután járnak edzésre, a délután dol­gozók pedig kora délelőtt. Gépeik itt sorakoznak katonás rend­ben a klub nagy raktárának egyik ol­dalán. A másikon a gyorsasági moto­rok, odább a túramotorok várják gaz­dáikat. Mindegyik szinte ragyog a tisz­taságtól. Rúzsai József, a klub legidősebb ver­senyzője, legtöbbszörös bajnoka (tizen­három országos bajnokságon akasztot­ták nyakába az aranyérmet) szinte si­mogatja tekintetével a Jávákat, Pan­nóniákat, Danuviákat. — Hiába, nincs szebb sportág, mint a motorozás — mondja kissé elérzé­­kenyülten. — De szebb versenyág sincs, mint a túrázás! ELSŐ MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL min­denki egyetért itt, a másodikkal azon­ban már vitába szállnak. — A gyorsaságit azért nem cserél­ném fel vele — vágja rá Szabó II. László, tíz magyar bajnokság „tulajdo­nosa”. Igaz, bajnoki szalagjai között akad egy-kettő, amit a crossért kapott, de szerinte az igazi mégiscsak a gyor­sasági versenyzés... — Az az én sze­relmem — így beszél róla. — Sajnos, mégis úgy fest a dolog, hogy ez a sze­relem abbamaarad. NDK-beli barátaink­tól nem tudunk olyan MZ-motort kap­ni, amelyiken a siker reményében ve­hetném fel a küzdelmet ellenfeleimmel a nagy nemzetközi versenyeken. Szabó II. László — minden motor­rajongó tudja ezt — olyan motoros, aki a világ legjobb versenyzőivel is felve­heti a versenyt, ha megfelelő ütőerejű motor van alatta. Igaz, kapott most egy jobb MZ-t, ez azonban csak hazai versenyeken elegendő, a külföldieken már aligha. Még jobb motorra van szükség, s ez nem is pénzkérdés: a JCMK-nak van devizája motorra. Ép­pen ezért remélhető, hogy hamarosan rendbe jön a dolog. Mint ahogy más súlyos problémák megoldását is remélik a KMK tagjai az új esztendőtől. Közülük is legsúlyosabb — a szék­ház-gond. „Székház” — ezt a szót csak idéző­jelben szabadna leírni, mint ahogy a címben szereplő „fellegvár” kifejezés is a klubnak magának szól, nem a Liliom utca 13-nak. Ez a ház alkalmatlan a bentlakásra is. Lakóinak nagy részét ki is költöztették már, mert süllyed, élet­­veszélyes. Mégis —a hely hiányában — jelenleg még itt kénytelen dolgozni az udvari front egyemeletes épületében a KMK-gárda. A falak nyirkosak, itt-ott penészesek, a vakolat hullik, a helyisé­gek kicsik, szűkek — s bővítésre még gondolni sem lehet. — ŐSSZEL MÉG CSAK SZEREL­TÜNK az udvaron, de a téli hidegben bizony már nem tudunk ott dolgozni — panaszolják a versenyzők, miközben a vizes, pergő vakolatú falakat mutatják. Az illetékesek — a budapesti I­X. kerületi tanácsnál — már közölték, hogy 1965-ben lebontják az épületet. Így hát valóban remélhető, hogy ha­marosan tágasabb, szebb, jobb helyre kerül az MHL Központi Motoros Klub­ja, amelynek versenyzőit tíz- és tízez­rek figyelik érdeklődéssel szerte az or­szágban. Bajnokok tucatjait, tehetséges fiata­lok tömegeit nevelte és neveli a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség Köz­ponti Motoros Klubja, bátran nevez­hetjük hát a magyar motorsport felleg­várának. " Feltétlenül szükséges, hogy minél ha­marabb ennek megfelelő helyiséget is kapjanak, s így megfelelő körülmények között dolgozhassanak tovább, neveljék tovább a fiatalok százait, készüljenek az edzésekre és a versenyekre, ame­lyeket százezrek néznek végig hazánk­ban. SZŰCS LÁSZLÓ Szöllősi Zsigmond, a kétütemű gépek egyik kiváló hazai szakértője ellenőrzi a moto­rokat. „Ez a gép rendben van, holnap indulhat edzésre.. - Végre igazi versenymotort kapok - ör­vendezett Borbély Géza, amikor katona­idejének utolsó napjaiban a műhelyben „kóstolgatta" Bába Anti Hondáját. Azóta már leszerelt, s az 1965-ös versenyévad­­ban már ezzel a géppel szerepel Vége a klubnapnak ... Berta János edző, Szijjártó Ferenc dr., a klubvezetőség egyik tagja és Szabó II. László egy cigaretta mellett még folytatják az eszmecserét Nedves, penészes falak, süllyedő épület a Liliom utca 13-ban... Méltóbb helyet érdemelne az ország legnagyobb motoros klubja NAGY Z. IMRE felvételei

Next