Lobogó, 1966. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-28 / 52. szám
Tudósítássorozat az első magyar űrhajó fantasztikus útjáról Heltai és Jéna felugrik, mintha parázsra léptek volna. — Hallottad? - kérdi Jéna. Ez Bence hangja. — Hallottad? - a visszhang most Solti ajkáról hangzott hitetlenkedve. — Forduljatok meg, gézengúzok! Látunk és hallunk benneteket! A mennyezetről Heltai és Jóna elképedt arccal nézett feléjük. — Hol vagytok, honnan beszéltek? — Az űrállomás agyából! — feleli Bence. — Ne ugrassátok, gyertek elő — mondja Heltai. — Induljatok el, irányítlak benneteket - szólal meg tisztán Solti hangja. Bence és Solti az opálszínű folyosókat jelző fénycsíkok nyomán néhány perc alatt magukhoz irányítják Jónát és Héttőit. Megdöbbenésüket csak mosolyogva fogadják, amikor a terem mennyezetére varázsolják az űrállomás különböző részeit, köztük a „növényzetet" . Ismét látják a már ismert termeket is, aztán újra a Buda 4-et rejtő csarnok válik láthatóvá. Jóna izgatottan felkiált: — No, menj további — Felé fordulnak. Itt biztonságban vagyunk és mindent látunk ... Lépjünk egy merészet ... Fordítsuk el a terem vezérlőgombját. A bizarr ötletet megdöbbenve fogadják, Bence már-már tiltakozna is, de látja elszánt arcukat. A falból kiemelkedő kúphoz nyúl. Nyomására semmi sem történik, húzására sem. Ekkor enyhén jobbra csavarja . Apró kattanás hallatszik, kialszik a terem világítása, csak a mennyezeti látómező fluoreszkál szemet nyugtató fénnyel, s rajta tökéletes a kép. Olyan hang üvölt, mint amikor nagy sebességű turbinákat kapcsolnak be. Fejüket hátravetve megbabonázva figyelik, mi történt. Négy robotgép lendül a Buda 4 fölé. Ismét felvillannak a kékes fények, a nyílások helyét behegesztik vagy ragasztják. A rakétától néhány méterre a csarnok padozatából karcsú állványhíd emelkedik fel. A robotok ismét a hajóra tapadnak és a több ezer kilós testet lebegve a hídra helyezik. A robotok sietve eltűnnek, a csarnok kupolája lassan kinyílik, hirtelen villanás — és a Buda 4 eltűnik. __— Azt hiszem, előbb roppant erős mágneses teret gerjesztettek az állomás berendezései, aztán a pólus megváltoztatásával egyszerűen kitaszították az űrbe a Buda 4-et — foglalja össze a látottakat Solti. Szegényke üzemképtelen hajtóműveivel itt marad valahol az űrállomás körül... — Mi is elindulhatunk így egy másik űrhajóval! — szólal meg elgondolkozva Heltai. — őrültség — vágja rá Bence. - Az idegen hajó működési elvét nemismerjük, s ha nem tudjuk beindítani a hajtóműveit, ugyanaz a sors vár ránk, mint a Buda 4-re ... — Szerintem a kilövés után automatikusan bekapcsolódnak a hajtóművek, mert amit láttunk, itt minden logikus kapcsolatban van egymással - szólal meg csendesen Solti. — Csak egyet mondok: vagy együtt menjünk, vagy sehogy ... Az üresen maradt csarnok képe hirtelen eltűnik fölöttük. A képen tűzcsóva jelenik meg. — Rakéta! - motyogja Heltai. — Idegen űrhajó! Igen, valóban közeledik! — érezhetően remeg Bakonyi hangja. — Irtózatos sebessége lehet, nézzétek, hogy nő a csóva nagysága ... (Vége következik) TUDÓSÍTÓ: BOKODI BIXA || TELEVIDEOKÉP: MOLNÁR MIKLÓS