Lobogó, 1967. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-07 / 23. szám
A jó motorversenyeket nem lehet megunni. Ezt bizonyította a Bp. Honvéd nemzetközi bajnoki futama is, amelyre több mint harmincezer ember volt kíváncsi a Népligetben. A zöld park, a friss levegő csalogatása párosulva a verseny ígérkező izgalmával sokezer embert hódított el vasárnap strandoktól, árnyékos hegyektől. A cserét senki sem bánta meg. Olyan nemzetközi mezőny gyűlt össze a rajtnál, amilyenre az utóbbi másfél évtized alatt egyetlen egyszer sem akadt példa. Ezen a vasárnapon egész Európában motoros „szabadnap” volt, így annyi fémjelzett motoros jelentkezett, hogy közülük több mint ötvenet vissza kellett utasítani, mert egy futamban csak harmincan indulhattak. Hartmut Bischoff (NDK), John Dodds (Ausztrália), Singer Molly (Új-Zéland), Billie Nelson (Anglia), Arnand Nerger (NSZK) és társaik mind ismert szemévei az európai nagy gyorsasági versenyeknek és a lépek, a motorok is hangzatos márkák képviselői. Vetélkedésükre igazán ráillett a vasparipák parádéja enevezés, hiszen olyan gépek dübörögtek a népligeti tér aszfaltján, mint a világhírű Norton, Matchies, Bustaco, Honda és MZ gyártmányok. A jó verseny nem is maradt el. Az ötszázasok küzdelmével és meglepetéssel kezdődött a verseny, mert kiderült, hogy az egyik legkiválóbb magyar motoros, Kurucz György sérülése miatt nem állhatott rajthoz. Az elsőségért vívott harcból így John Dodds, Billie Nelson és Armand Nerger közül az ausztráliai Dodds került ki győztesként, s ezzel bizonyított. A versenyt megelőző napon ugyanis elmondta a rendezőknek, hogy legutóbb Jugoszláviában, Skopja Lokában körrekordot futott Nortonjával. Kicsit kétkedve néztek a vékonydongájú legényre, s egyikük meg is jegyezte: — Ezzel a testtel? Igaz, ami igaz, Doddsot inkább nézni asztaliteniszezőnek vagy sakkozónak, mint motorosnak, de a Népligetben is megmutatta, a jó eredmény elsősorban nem az erőtől, hanem az ügyességtől, a jól előkészített géptől függ. Az oldalkocsis motorok „betétszáma” után, amelyben a Honvéd Pettenkoffer—Metzker párosa bizonyult a legjobbnak, a nap egyik legszebb versenye következett. Az MZ gépek csatájából — az első négy helyen MZ motor futott be — Szabó II. László motorja került ki győztesen. Ezúttal láthatta a közönség, hogy Szabó Laci, az MHS kitűnő versenyzője nem véletlenül érte el az utóbbi időben jobbnál jobb eredményeit, köztük a világbajnoki futamon harmadik helyezést. Magabiztosan, okosan versenyzett, s amint elsőnek haladt át a célon örömében magasra tartotta karját. Méltán örülhetett, akárcsak két honfitársa, a harmadik helyezett Spáth Tibor (MHL KMK) és a negyedik Reisz János (Bp. Honvéd), mert ilyen erős nemzetközi mezőnyben nagy értéke van a győzelemnek, a jó helyezésnek. A 250-esek külföldiek nélkül lezajlott futama, amelyet Csepregi (BHSE) nyert, jó idegnyugtató volt a nap főszáma, a 350-esek versenye előtt. Ebben a klasszikus futamban klasszikus küzdelem folyt. Molloy, Bischoff, Nelson vívott nagy harcot az élen, majd bebizonyosodott, ha nem is az utolsókból, de az esélytelenekből is lehetnek elsők. Előbb Molloy, majd Bischoff esett ki a versenyből géphiba miatt, így Karl Hoppe (NSZK) törhetett az élre és győzött. A közönség hálás a szép és jó versenyekért. Ezúttal is az utolsó másodpercig a helyén maradt, hogy ünnepelhesse a győzteseket. A technika, a száguldás népszerűsége semmit sem csökkent, így lesz ezentúl is, ha az egyesületek ilyen versenyek rendezéséről gondoskodnak. PÉTER RÓBERT VASPARIPIKK PARÁDÉJA Karl Hoppe (NSZK) John Dodds (Ausztrália) Itt még együtt a 350-esek mezőnye. Az élen a négyes rajtszámú Molloy, aki a tizenkettedik kör után kiesett géphiba miatt Szabó II. László A száguldás mit sem vesztett népszerűségéből Szabó László a száguldás mestere NAGY Z. IMRE felvételei