Lobogó, 1969. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-01 / 40. szám
Justh maga súlyosan beteg volt: mindinkább elhatalmasodó tüdőbarát ki Viérai utazásokkal iparkodott késleltetni, s a hazarándulások egyre ritkuló hónapjaiban foglalkozhatott csak kedves parasztjaival. — Tehetsége, embersége és magyarsága többet érdemelne az „utókortól”. Tőlünk, eseményei között van egy olyan is, mely nem szerepel a csak kerek évfordulókat kedvelő „kalendárium-készítők” idei lajstromán. Ennek a Színes Szőttesnek az összeállítója azonban minden évben megünnepli ezt a nevezetes évfordulót. S teszi ezt most is, alázattal esedezve a Nyájas Olvasó megértő bocsánatáért. S hogy mi ez az esemény? A magyar színészet megszületése ... „A budai német színház színpadán egy kifestett arcú embercsapat lázas izgalommal várja az előadás megkezdését... Lázas a hangulat a nézőtéren is... Mintha ott is valami rendkívülit várnának. Végre itt a perc! Odakint a »Boldog Asszony« templomának tornyán hatot üt az óra!... Megszólal a színpadi csengő, a függöny felgördül ... és... — csodák csodája! — szép magyar beszéd csendül meg a színpadon!... Kelemen Lászlóék játszanak. — Ma először!” Történt pedig ez a budai várban, 1790. október 25-én, esti hat órakor, a mai Várszínház színpadán, más vonatkozásban is „színházi hónap”. Száz éve született — 1869. október 19-én — Góth Sándor, színész, rendező és műfordító. 23-án pedig Abonyi Géza lenne 75 éves — ha élne. (E sorok írója — sajnos! — csak Abonyit látta játszani a Nemzeti Színházban. Remek színész volt, csodálatos orgánummal. Passió-beli Jézusa — mindmáig felejthetetlen!) huszonnyolcadikénak két magyar íróhalottja is van: Kisfaludy Sándor és Nagy Lajos. Az első 125 éve halt meg, a második 15 éve. Kisfaludyról a nemrég elhunyt kiváló irodalomtörténész, Benedek Marcell írt találó értékelést: „Kisfaludy Sándor a magyar nemes öntudatának megtestesítője. Biztos a dolgában. Nincsenek problémái. A század elején ő az egyetlen magyar költő, akinek a szó mai értelmében közönsége van, kinyomtatják és olvassák verseit Tulajdonkéntén csak ezekről a versekről, a Himfy szerelmeiről érdemes beszélni a munkái közül. A Kesergő szerelem képei, hasonlatai, sóhajtásai százával maradtak meg a magyar olvasók lelkében. Akármelyik strófáját kezdem el, tudom, hogy emlékeznek rá... »Mint a szarvas, kit megére a vadász mord fegyvere...« »Ott, ahol én nevelkedtem, egy dombról egy patak folyt.. .« »A havasnak oldalában keletkező patak te...« »Hallottam én szép szavának ezüst hangját zengeni...« A Boldog szerelem nem olyan változatos, de érdemes megjegyezni, hogy Kazinczy mellett Kisfaludy az első, ideig hitvesi szerelmet megénekli magyarul.” Nagy Lajosra, a magyar szocialista próza kiemelkedő képviselőjére, híres Képtelen természetrajzának egy kis részletével emlékezünk. — „Az oroszlán. — Az oroszlán az állatok királya, akit a köztársasági pártiak is respektálnak. Hazája Afrika és Ázsia, más földrészeken csupán mint idegen államok alattvalói szerepelnek, s útlevél és más igazoló iratok hiányában állatkertekben vannak internálva. Ha valaki gyalog megy a sivatagban, és véletlenül találkozik egy oroszlánnal, akkor először is úgy tesz, mintha nem ismerné meg, mintha azt hinné, hogy borjú. Ha az oroszlán mégis okvetetlenkedik, akkor az ember megáll, és mereven néz az oroszlán szemébe; mindaddig, amíg mereven néz, semmi baja nem történik, sőt, ha az illető ember egész addig néz mereven, amíg haza nem ér, akkor egészen megszabadul. A hím oroszlán nagyobb, mint a nőstény, amit jó tudni, mert ha az embert megtámadja egy oroszlán, akkor legalább tudja, hogy hím-e vagy nőstény. A hím oroszlánnak továbbá dús sörény borítja a nyakát, ami szerű gondoskodására vall, mert ha az oroszlán hazájában 40—50 fokos meleg van is, mégis megtörténhetik néhány százezer év múlva, amikor már majd a Nap is hűlni kezd, hogy hidegebb lesz ott is, és akkor igen jó szolgálatot tesz majd a sörény. Az oroszlán színe sárga, ez szintén a természet egy nagyszerű elve, az úgynevezett környezethez való alkalmazkodás miatt van így, tudniillik olyan a színe, mint amilyen a sivatag homokjáé, hogy nehezen legyen fölismerhető, s így a zebrák, antilopok, nyulak és más állatok meg ne támadják szegényt” eseményei közé tartozik az Ősz Tárlat megnyitója, a pécsváradi, leányvásár, az országos fazekas találkozó, no meg a híres Móri bolnapok. Ez utóbbira gondolva, baráti koccintásként egy kis kultúrhistóriai csemegét nyújtunk át a bort kedvelő olvasónak... A XVIII. században telepedtek le Mórott a kapucinusok, akik rövid idő alatt az igehirdetéssel legalább azonos mértékben törődtek a szőlőműveléssel is. A kapucinusok borászati szakértelmére utal a Gábor atya nevezetű pincemester története is. Az öreg kapucinus — több évtized tapasztalata alapján a dűlők szerint ismerte és meg is tudta különböztetni a pincében levő móri borokat Segédje a lopótökből telecsurgatta a muzeális vászonkorsót meg, anélkül, hogy akárcsak a hordó felé pislantott volna, jól megrágta a szájába vett italt s máris rávágta csalhatatlanul: Vénhegyi! Sohasem tévedett, ha a bor származási helyéről volt szó. De a fiatalok hiába figyelték, hiába akarták kilesni nagy tudományát az öreg megtartotta magának a titkot. Ekkor a fiatalok elhatározták, hogy megbosszulják az öreg titkolózását. Új borok érkezvén a pincébe, kezdetét vette a bírálat A lopózó kispap az egyik hordó helyett a fal mellett álló vizes dézsából húzott egyet, s vízzel töltötte meg Gábor atya vászonkorsóját. Ekkor történt a csoda. ő, aki eddig az első ízlelésnél mindig megmondta a szüretelés helyét kiköpte az első kortyot és másodszor is hörpintett a korsóból. A szokásosnál jóval tovább forgatta a szájában, de hasztalan. Végül is szégyenkezve kellett bevallania: „Ezt az italt nem ismerem.” harmincegyedike a Világtakarékosság napja, melyre csak azért nincsen párhuzamos történetem, mert — bevallom — soha életemben nem takarékoskodtam. Igaz, nem is gyűjtöttem össze semmit de hát — mit tagadjam — én csak bámulni tudom a szorgalmas hangyákat, a szívem a könnyelmű tücsöké. Nem takarékoskodtam én a szeretettel sem, a szeretettel, mely az öregekhez fűz. S ezt — szavamra! — nem az október végi öregek napja alkalmából mondom, hiszen szeretni úgysem az évfordulók vagy a kijelölt „ünneplő napok” miatt szeretünk valakit vagy valakiket. A szeretet, emberség kérdése, különösen az öregekkel szemben, akik — szegények — annyira szomjúhoznak a szeretetre, hogy nélküle élni sem tudnak. Gyerekkoromban volt az én kedves nagyanyámnak egy csodálatos nagykendője. Csillagok voltak beleszőve, nagy, furcsa, fekete csillagok, melyek — talán a sok viseléstől — magukba szívták a nagyanyám jóságát és szívének melegségét. Télidőben, amikor nagy volt a hideg, engem bugyoláltak bele ebbe a fekete csillagos nagykendőbe és úgy indítottak az iskolába. De melengetett ez a csudálatos nagykendő mást is: elfagyott virágot és korai palántát, nagyfülű, árva kisnyuszit és pelyhes kiskacsát, sőt még ablaküveg is volt egyszer, amikor a Sallai utcai futballdöntőt vívtuk, s a rongylabda — megkeményedve a rátapadt hótól — nekivágódott az ablaknak és meg sem állt a szoba közepéig. S amíg jött az üveges, a jó öreg nagykendő töltötte be az ablaküveg szerepét. A fekete csillagos nagykendő még évekig élt velünk, aztán egyszerre eltűnt. Édesapám szerint ellopták valami idegenek, mások szerint elrongyolódott s valaki elégette a kemencében. De én tudom, hogy nem így történt A csudálatos, fekete csillagos nagykendő nem veszett el és nem égett el, hanem elröppent a nagyanyám után, hogy melengesse őt abban a másik világban ... Sajnos, a gyerekkornak már régen vége s magam is őszülő hajjal járom a világot. De ha öregekkel találkozom, mindig az a csodálatos nagykendő jut eszembe, amely melegített a beléje ivódott szeretettől, összeállította: PÁNDY LAJOS A rajzokat készítette: Jegyzet. 15.30: Peter Schreier énekel. 15.05: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 15.20: A hét műsoréból.18.10: Az NDK Kultúrájának Hete. 15.10: Kersics Anka népdalokat énekel. 15.35: Budapesti Zenei Hetek. Kb. 21.50: Házasság és környéke (vidám Irodalmi műsor). Kb. 22.10: Népi muzsika. 22.35: A pálya kezdetén . .. 22-50: Bizet: Carmen (részlet) 23.10: Az NDK Kultúrájának Hete. 23.38: Lészen ágyú (részletek Kókai—Romhányi daljátékából) OKTÓBER 12. — VASÄRNAP KOSSUTH: 7.25: Kellemes vasárnapot! 7.28: Nagy családok. 8.10: Édes anyanyelvűnk. 8.15: „Költő is vagyok, meg proletár” (dokumentum műsor). 5.10: Szivárvány. 1050: Vasárnapi koktél. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Tiszta szívvel... 13.10: Zeneművészeink reflektorfényben 1550: Részletek Atén filmzenéjéből. 15.30: Mérkőzések percről percre. 15.30: Kovács Apollónia és Tekeres Sándor éneke. 17.05: Budapesti Művészet Hetek. 1755: Az NDK Kultúrájának Hete. 18.51: Olvasónaplómból. 15.15: Mákvirágok (színmű négy felvonásban). 21.41: Egy éj Velencében (operettrészletek). 22.20: Operafelvételekből. 23.00: Az NDK Kultúrájának Hete. 23.15: Verbunkosok, népdalok. 0.10: Éji zene. PETŐFI. 7.00: A római katolikus egyház félórája. 710: Lionel Rogg Bach-műveket orgonái. 8.15: Operakalauz. 5.15: Szívesen hallgattuk. 10.30: Százados szenzációk. 11-00: Az I Music! di Roma kamarazenekarának hangversenye. 12.30: Mi ez? 12.55: Táskarádió. 15.00: Mit hallunk? 14.25: Mérkőzések percről percre. 15.20: Az NDK Kultúrájának Hete. 15.05: Ferenczy György zongorázik. 15-20: Mit üzen a Rádió? 17.05: Mozart: A varázsfuvola-részlet. 17.30: Népi muzsika. 18.05: Tessék a mikrofon! 18.51: Händel: Messiás-oratórium. 21.50: Mesterek — mesterművek. 2250: Slágerstaféta. 23.10: Kamarazene. OKTÓBER 7. — KEDD 57.58: Hírek. 1755: Csehszlovákia—Írország világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés. 15.50: Esti mese. 2050: Tv-Hiradó. 2050: Az NDK nemzeti ünnepén. 2850: Így élt Nansen 1758: Hírek. 18.05: Írók, könyvek, kritiks 1555: A Teleimpex különkiadása Jugoszlá2800: Tv-Hiradó. 2050: Az arany meg az asszony (Tv-Játék) 20.55: AC Milan—Estate. A szünetben kb. 21.55: Tv-Hiradó. OKTÓBER 9. — CSÜTÖRTÖK 17.58: Hírek. 1805: Helyszíni közvetítés az rész. 18.55: Esti mese. 15.10: Korzikai képek. 15.30: Tv-szőttes. 20.00: Tv-Hiradó 2050: A kockázat... (lengyel filmsorozat I.) 21.15: Tudományos tudakozó — önmagunkról... 2255: Beat-mise (kisfilm). 2250: Tv-Híradó ■ OKTÓBER 11. — PÉNTEK 1751: Hírek. 18.05: Légy ember, Barankin! (szovjet kisfilm). 18.30: Öveges professzor műsora. 1850: Esti mese. 1855: Az 1555-ös Lyra Fesztivál gálaestjén vendégszerepelt Beach Boys együttes műsora. 15.10: Vendégaszta. 20.00: Tv-Hiradó. 20.20: Fekete — fehér, igen — nem! (második elődöntő). 22.00: Tv-Hiradó. OKTÓBER 11. — SZOMBAT 1555: Simon Menyhért születése (magyar film). 18.10: Hírek. 1815: Arcképek, találkozások. 1850: A Tv jelenti. 1555: Cicavízió. 1555: Két kéz (Illyés Gyula verse). 20.00: Tv-Hiradó. 2050: Ex Antiquis (zenés film). 20.50: „... mai módra” (Kolozsvári Grandpierre Emil írásaiból). 2250: Tv-Hiradó. 2250: Tavaszi áldozat (balettflm). OKTÓBER 12. — VASÁRNAP 550: Hétmérföldes kamera. 5.55: Szakkörről — szakkörre... 1050:*Telesport. Kb. 12.00: Kis állatok nagy kalandjai II. 15.50: Mi újság a Futrinka utcában? 1820: A képzőművészet története. 1555: Beszélgetés az atommodellről. 17.50: Kis Manyi 100. filmszerepe (összeállítás). 18.05: Zorró (amerikai rövidfilm). 1830: A világ térképe előtt. 1850: Esti mese. 1855: Röpülj páva... (felszabadulási népdalverseny , elődöntő). 20.00: Tv-Hiradó 2050: Nők iskolája (tévé-filmváltozata). 2250: Az érem harmadik oldala. 22.10: Tv-Hiradó. A műsorváltozást a napi sajtó közli. Október 12, vasárnap, TV. 20.20 Nők iskolája. “ * *'“■ Fia fatok! Figyelem! OKTÓBER 8. — SZERDA kusok. 1815: zenei Figyelő. 1855: Esti mese. Jövő heti, október 8-i számunktól kezdve viából. 1555: Provence daheti mezői... 30 héten keresztül, mindig ezen a helyen közöljük diantes La Plata Labdarúgó Világkupa dön képes autótörténelmi sorozatunk egy fényképét. ^rTk^^m^szet^bir^a^^n^vn4 Vágjátok ki, s ragasszátok be szakköri munkafüzetetekbe!