Lobogó, 1970. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-03 / 23. szám

Egy kétmilliós nagyváros rendben tartása, gondozása óriási feladat. Még akkor is, ha a történelem nem tépázza meg olyan kegyet­len módon, mint ahogy ezt tette a második világháború, az ostrom — Budapesttel. Sok tízezer ember, mérnökök, tervezők, építők rendkívül felelősségteljes dolga az ország szí­vének, a fővárosnak „pallérozása”. Az utóbbi években minden eddiginél gyor­sabb tempóban épültek az oly égetően szük­séges lakások Budapesten. Ezzel együtt, ter­mészetesen, vadonatúj lakótelepek nőttek ki a földből, városközpontok alakultak, és egyre szélesebbre terjeszkedett a főváros. Ám ez csak az egyik „lecke”. A régi, patinás európai nagyvárosok évszázadok alatt létesültek, ut­cáik, kerületeik megannyi építészeti stílus jegyeit hordozzák — éppen ez teszi őket olyan hasonlíthatatlanul vonzóvá. Ám az öreg há­zak, ódon városrészek az évek múlásával, az aggastyánkor elérésével kőműveskéz, vakoló kanál után áhítoznak. A már századok alatt kialakult központok rekonstrukciója, szemben az új lakótelepek építésével, különleges, bonyolult munkát igé­nyel. A szűk terek, az elkerülhetetlen bontá­sok, a meglevő adottságok, kész helyzetek szabják meg, s kötik olykor gúzsba a terve­zők fantáziáját. Ám a városnak, a hangula­tos, „idős” utcáknak, épületeknek élniük kell. Az élet, a rohamos fejlődés, Budapest gya­rapodása kikényszerítette, hogy elsősorban, minél nagyobb számban új lakások épülje­nek. Teljes kerületi rekonstrukciók helyett inkább csak „púdert” szórtunk a sebre, hogy szalonképessé tegyük, eltakarjuk a szem elől az elaggott Belvárost. Mindezek az érvek és még, természete­sen sok egyéb is — terítékre kerültek már évekkel ezelőtt a Fővárosi Tanács tárgyaló­­asztalán. És néhány hete már a bontási mun­kálatok is megkezdődtek a Váci utcában, a Martinéni téren, egyszóval az V. kerület szű­kebben vett kereskedelmi negyedében. A lépcsőzetes és hosszú évekre szóló terv első szakasza lényegében megkezdődött. Az egykori, történelmi Pest, a rómaiak korától a tizennyolcadik századig önálló városként élő, fallal is körülzárt területe, rövidesen új életre kel. A véletlen vagy pedig az urbanisztika szi­gorú szabálya alakította Belváros három je­lentős részre tagolódik. Az első a Parlament „árnyékában” meghúzódó kormányzati és felső adminisztrációs negyed. A második a Vörösmarty tér és a Felszabadulás tér között, a Duna és a Deák tér—Madách tér által hatá­rolt üzleti központ, míg a harmadik a Vám­házig húzódó és egyetemekkel megrakott ok­tatási és kulturális terület. A Belváros teljes rekonstrukciójának kivi­telezése is ilyen lépcsőzetes feladat. Elsőnek a „city”, az üzleti negyed kap meglepően új, modern külsőt. Tulajdonképpen a Hotel Duna Intercontinental felépítése, a hozzá tartozó szolgáltatások megteremtése, ennek a prog­ramnak szerves része. Hiszen maga az­ üzleti negyed is három részre tagolódik. A Duna-part — majdan felépülő szálloda­sorával és az ismételten kialakításra kerülő korzóval, gyalogsétánnyal — a belső és külső idegenforgalmat szolgálja majd. Hiszen a bu­dapesti „Champs Elysée” nem a Népköztár­saság útja, vagy a Nagykörút. Ám a háború okozta romokat, a rendezetlen folyópartot senki sem nézegette igaz gyönyörűséggel egy­­egy tavaszi, nyári séta alkalmával. A belső mag, a „city”, újszerű passzázsai­val, emelt szintű, zárt, gyalogos folyosóival, belső, a házak udvarain kialakított bolt­hálózatával, a régi várostestek fölött vezető forgalmával — a „butik” jellegű vásárlás központja lesz. Ehhez épül már a Martinelli téren az INTERAG és az OMFB közös, több szintű garázsa, a Városház utcai új posta­székházban készül a rejtett gyalogos folyosó, s a foghíjak beépítése is már ezt a koncep­ciót szolgálja. A harmadik, a Deák tér—Madách tér Vá­rosháza felőli oldalán kialakításra kerülő, magas kultúrájú tömegvásárlási központ bá­zisa egy óriási szupermarket nagyáruház lesz. A Városháza udvarán áramlik majd a metró­­állomásokról kiözönlő emberfolyam, a három sajátos jellegű központon keresztül, a Duna­­partra. Mindez nem Budapest monocentrikus ki­alakításának terve. Hiszen egyre erősítjük, építjük a külső kerületek városközpontjait is. Ám az V. kerület mégiscsak a főváros szíve. Itt lüktet az idegenforgalom jelentős része is. Kapsza Miklós, Schall József és Vedres György tervei alapján már elkészült a Bel­város teljes rekonstrukciójának első lépcső­jét szemléltető makett. Ez már sejtetni en­gedi a grandiózus terv körvonalait, amely — megvalósulta után — teljesen új város­maggal ajándékozza meg a budapestieket. J. « * ’S a I te — IO ■nW flf 2 ■ST3 fc­: w c | I s *’ a. ”

Next