Lobogó, 1970. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-03 / 23. szám
Székelyhídi Ferenc Bánk bán, és Anthes György Lohengrin-jelmezét.) Anthes az Operaház büszkesége, a közönség kedvence volt. Sok kedves történetet mesélnek róla ma is a színház berkeiben, a többi között kutyaszeretetéről. Volt Anthesnek egy rendkívül okos dakszlija, „aki" Mario névre hallgatott. Anthes egy ízben meglátogatta egyik, Vácott lakó barátját, s amikor hazafelé mentek, a dakszli lemaradt a peronon, a vonat elindult, s a művész szörnyű lelkimarcangolások közepette utazott vissza Pestre. Teljesen lesújtva szállt ki a Nyugati pályaudvaron, de ekkor víg csaholás ütötte meg a fülét, s farkát csóválva rohant elé Mario. A lemaradt eb ugyanis azonnal feltalálta magát Vácott. Amikor a személy kipöfögött gazdájával, ő felkapaszkodott a fél órával utána jövő bécsi gyorsra, és Anthes előtt tíz perccel ki is szállt a Nyugatiban ...) . A kellékek száma is hatalmas: meghaladja a tízezret. Hetekig tartana, amíg leltárba vennénk a sok bútort, szőnyeget, függönyt, baltát, fokost, alabárdot, zászlót, lándzsát, fejszét, pisztolyt. (A pisztolyok egyébként nemegyszer megtréfálják, pontosabban, kényes helyzetbe hozzák a szereplőket. Amikor bemutatták a Magyar ábrándok című táncjátékot, szerepet kaptak a lőfegyverek is, a mű ugyanis arról szól, hogy a szép lányt, aki egy szegény fiút szeret, gazdag legényhez kényszerítik. Amikor éppen oltár elé viszik, szerelmese elébe áll és szíven lövi magát. Az ügyelő a biztonság kedvéért két pisztollyal a kezében várakozott a kuliszszák mögött, hogy az adott zenei hangnál vaktöltéssel beledurrantson egy üres hordóba, mert úgy szól szépen a lövés, Am. balszerencséjére, mindkét pisztoly csütörtököt mondott. A lány szerelmese döbbenten bámult kedvesére [akit Bordy Bella alakított]: most mi lesz? Bordy feltalálta magát, s odasúgta partnerének: „Szúrd le magad! Ott a bicska.” A művész elhajította lőfegyverét, a csizmaszárból kirántotta a bicskát, és szíven szúrtamagát. Ebben a pillanatban — némi késéssel — eldördült a színfalak mögött a végzetes lövés. Ez volt az az eset, amikor elsült az Operában a — bugylibicska... • • • Mire bejártuk a hatalmas színházépületet — este lett. Már gyülekeztek a zenekar tagjai és az éppen színre kerülő Rodelinda szereplői. Aztán elsötétült a nézőtér, felcsendültek Händel operájának dallamai, széttárult a hatalmas bársonyfüggöny, s — aznap este is telt ház előtt — elkezdődött az előadás... KÁRPÁTI GYÖRGY A táncosok két-három pár balettcipőt is „elnyűnek" egy-egy !ó előadás során ■ — Orosz Adél ! új cipőt próbál ! Arai szem-szájnak ingere — az Operaház „éléskamrája”. Mindez kasírozott, „mű-eledel” újabb jelmezek készülnek (királynői palást és korona a Rodelinda című operához) Néhány perccel előadás előtt (Réti József az öltözőben) Felgördült a függöny — ma este a Rodelinda című operát adják elő az Operaházban MTI-FOTÓ és PERCZE LAJOS felvételei