Lobogó, 1970. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-03 / 23. szám

­N­épszerű a körmendi fiatalok körében az MHSZ lövész­ig klubja. A klubcsapat megnyerte a járási versenyt, és sikerrel szerepelt a megyei spartakiádon is. A jó eredmé­nyek elsősorban annak köszönhetők, hogy Rendes Károly, az MHSZ járási titkára, bevonta a lövészkör munkájába az MHSZ-gépjárműtanfolyam hallgatóit és a MOM 414 Intézet szakmunkástanulóit is. Képünk Cziráki Lajost, a lövészklub titkárát ábrázolja, amint a géppisztoly szerkezetét és működését magyarázza el a klub tagjainak. H­arcgyakorlatot rendezett a Pétervásáras Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Intézet, a helyi honvédségi alakulat segítségével a honvédelmi ismeretek oktatásának keretén be­lül. Az éjszakai gyakorlat zavartalan végrehajtásáért sokat tett a helyi KISZ-szervezet és a tanintézet tanári kara is. A­z MHSZ és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ál­tal rendezett csillagtúrához hasonló vetélkedőt rendez­tek Lengyelországban, 37 különböző nemzetiségű újságíró és motoros repülő részvételével. A magyar színeket Berkes Pé­ter újságíró és Osváth László, a csepeli MHSZ-repülőklub tagja, a hazai csillagtúra győztese képviselte. Az ismeretlen, nehéz „terepen" jól vizsgáztak, első válogatottságuk alkal­mával rögtön az élmezőnyben végeztek. Hazatérés után Osváth László élménybeszámolót tartott a csepeli MHSZ-klubban. M­agyarországon Gajdán Miklós, az MHSZ miskolci repülő­­klubjának oktatója a harmadik, aki 2000-nél több ejtő­ernyős ugrással büszkélkedhet. Az új „kétezres" 37 éves, és 16 évvel ezelőtt ismerkedett meg a bátrak sportjával. Ez idő alatt összesen 3150 kilométert tett meg a levegőben, szárnyak nélkül. A csúcsot jelentő kétezredik ugrást 2000 méter magasból, helikopterről hajtotta végre­ az arcán, mégis sorra veszi a Bruins egész játékos­­állományát, mindegyikükkel külön ökölpárbajt vív, ordítva, lihegve verekszik. Frank Udvari, a játék­vezető közbe akart lépni, erre a „Rakéta” őt is célba vette.­­ Előbb csak a botját vágta hozzám — mondta Udvari —, ez elől még lehajoltam. De a kesztyű telibe talált. PROFI FEGYELMEZŐ Clarence Campbell, a Liga elnöke, beidézi Mau­rice Richard-t. Egész Montreal lábujjhegyen vár­ja az ítéletet. Biztosra veszik, hogy az elnök beéri pénzbüntetéssel. Bevág a bomba, Campbell az évad végéig eltiltja Richard-t a játéktól. Montreal láza­dásra készül, a Canadiens Szent Patrick éjszakáján játssza a Stanley Kupa döntőjét a Fórumban. A „Rakéta” nélkül, Clarence Campbell elköveti hosszú életének leg­nagyobb ostobaságát. Megjelenik a Fórumban, vé­gig akarja nézni a mérkőzést. A titkárnőjét is ma­gával viszi. A közönség — enyhén szólva — zokon veszi. Per­cek alatt kitör a verekedés, a rendőrség közbelép, az első letartóztatott 25 dollár pénzbírságot fizet. Az ítélet indoklása: — ... mert paradicsomot vágott Mr. Campbell fe­jéhez.. Később a rendőrök is hajigálni kezdtek. Könny­gázbombákat. Hajnalig folyt az ökölharc a Fórum környékén, és két hétre rá Mr. Campbell feleségül vette a titkárnőjét. Baj nem jár egyedül. Újra a Montreal Canadiens birtokában a Stanley Kupa. Toe Blake a vállakon Az orvos­­$73 b­érte a­z ember élete és testi ép­sége ellen elkövetett bűncselekmények min­dig központi helyet foglaltak el a rendőri statisztikákban. Ezek felderítése és helyes ér­tékelése pedig el sem képzel­hető az orvostudomány spe­ciális alkalmazása nélkül. A bizonyító erejű példák töme­géből kiválasztottam néhányat, amelyek nyomatékosan igazat adnak ennek az állításnak. Négy éve Szolnok megyében a pályaellenőrző vasutas egy levágott fejű kisfiút talált a síneken. Azonnal telefonált a rendőrségre, pár percen be­lül a helyszínen volt a nyomo­zócsoport. Úgy nézett ki, hogy baleset történt. A fiú fejét a Szolnokra­ tartó esti gyors vágta le. A jelenlevő orvosszakértő sem tudott pillanatnyilag mást mondani, de a holttest elszál­lítása után haladéktalanul megkezdte a laboratóriumi vizsgálatot. És másnap reggel­re kiderült: véletlen balesetről szó sem lehet. Ugyanis a vonat kerekei már a halott gyermek nyakát metszették el. A szö­vettani vizsgálat ezt kétséget kizáróan bizonyította. Tehát gyilkosság történt, és a gyilkos, hogy tettét leplezze, megpróbálta megtéveszteni a nyomozókat. Orvosszakértői vizsgálat nélkül sikerült volna a terve, így viszont széles kör­ben megindult a nyomozás. A tettest, egy ferde hajlamú fér­fit, rövid időn belül le is tar­tóztatták. Bíróság elé került, halálra ítélték. Kegyelmi kér­vényét az Elnöki Tanács el­utasította, az ítéletet annak idején végrehajtották. Az orvosszakértő vélemé­nyének azonban nemcsak a nyomozás döntő szakaszában, hanem a jóval előbb, már a helyszíneléskor is nagy jelen­tősége van. Az orvosszakértő a laikus számára észrevehetet­len jelekből képes következ­tetni, és következtetése a to­vábbi nyomozás irányát alap­vetően meghatározza. Példa­ként hadd említsek ismét egy életellenes bűncselekményt. Telefonértesítésre szállt ki a helyszínelő csoport. Egy fiatal­ember, a halott idős asszony társbérlője fogadta őket. Meg­­megremegő hangon előadta, hogy amikor két nappal ez­előtt vidékre távozott, akkor még élt az asszony. És most, hogy hazajött... A halált — véleménye szerint — a kály­hából kiszivárgó füst okozta. Az idős nő, mielőtt lefeküdt aludni, valószínűleg túlságo­san megtömte a kályhát. Ál­mában érte a végzet. Hogy álmában n­em igaznak bizonyult. Viszont az első pil­lanatban megállapította az or­vosszakértő, hogy a kályhából állítólag kitóduló füstnek sem­mi köze az asszony halálához. Ugyanis szénmonoxid-mérge­­zés esetén a kiütköző hullafol­tok cseresznyepiros színűek, a holttesten pedig egészen más színeket lehetett konstatálni. A nyomozás iránya ezek után önként adódott Rövide­sen megtaláltak a társbérlő ágyában egy több méter hosz­­szú gumicsövet, ami a kony­hában levő gáztűzhelytől az asszony szobájának közepéig ért. Az orvosszakértői vizsgálat, az életellenes bűncselekmé­nyeken kívül, segítséget adhat egyéb bűncselekmények elkö­vetőinek felderítésekor is. Hi­szen a bűnöző, „munkája” közben, akkor is hagyhat az orvosszakértő által értékelhető nyomokat maga után, ha tör­ténetesen közért-boltokat tör fel. Ilyen nyom lehet például egy hajszál. Egy veszélyes, úgynevezett konok bűnöző ugyanis nemrég épp a haj­szálai miatt bukott le. Az illető Budapesten „dol­gozott”, és egy hét alatt há­rom fővárosi élelmiszerüzletet tört fel. Elsősorban konzerve­­ket, elálló szalámiárut és ital­féléket vitt magával. A nyomozók a betörések módszeréből arra következtet­tek, hogy mindhárom bűncse­lekményt azonos személy kö­vette el. De arra vonatkozó­lag, hogy ez a személy ki le­het, nem találtak könnyen követhető nyomokat. A hely­színelő­ csoport technikusa azonban az egyik feltört üz­letben, az italospult előtt ta­lált néhány hajszálat. Össze­gyűjtötte, és beküldte a labo­ratóriumba. Ott megállapítot­ták, hogy a hajszálak eredeti tulajdonosa, rendkívül ritka haj­betegségben szenved. Rövidesen kiderült, hogy egy bűnözőt, aki a betörések előtt alig egy hónappal szaba­dult előző börtönbüntetéséből, éppen e ritka hajbetegség miatt kezeltek a bv-intézet­­ben. Amikor a nyomozók becsön­gettek hozzá, a bűnöző éppen az orvosi utasításnak tett ele­get: a fejbőrét dörzsölte a spe­ciálisan összeállított gyógy­­szesszel. És ha nincsenek vérnyomok, nincsenek hullafoltok, nincse­nek hajszálak, nincsenek bőr­­darabkák? Akkor csak egy csontváz vagy csontdarab van. Erről pedig a következőket kell kideríteni: hány éve van a földben, hány éves korában került oda, emberé-e vagy ál­laté, férfi-e vagy női, és mi okozta az illető halálát? És ezek után a következő: lehet-e ez a csontváz X. Y-é, aki tör­ténetesen öt vagy akár tizenöt évvel ezelőtt tűnt el nyomta­lanul? Erre a rengeteg kérdésre a röntgen-laboratórium ad vá­laszt. Sajnos, helyhiány miatt nincs módunkban megírni, ho­gyan történik ez a vizsgálat. MÓNUS MIKLÓS N­­em szbian Dr. Földes Vilmos rendőr alezredes, az orvosszakértő-csoport vezetője Egyik legfontosabb segítőtárs a mikroszkóp. Hajszálak, bőrdarabkák, egyéb helyszíni bűnjelek vallató­ja A centrifuga nemi váladék vizsgálatát segíti A bőrszövet festékezés után élesebben látható

Next