Lobogó, 1970. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-03 / 23. szám
év végi vizsgákra. Beöthy Zsolt, a kitűnő író és tudós, egyetemi tanár korában egy szép és nehéz kérdést adott fel valamelyik hallgatójának, és azután a nyitott ablakon könyökölve, kinézett az udvarra. A kérdezett nem is felelt, hanem egyenesen szónokolt: persze, könnyen ment a dolog, mert a könyvből olvasta az egészet. Beöthy élt a gyanúperrel, s visszafordulva, egy kicsit gúnyosan kérdezte: — Mondja, hallgató úr, el tudná ezt másodszor is ilyen szépen mondani? — Természetesen — válaszolta a diák —, csak méltóztassék másodszor is kinézni az ablakon! eseménynaptára gazdag lelőhelye a nevezetes évfordulóknak. Íme, néhány, mutatóban kilencedikén lesz 150 éve, hogy megszületett Hunfalvi János, a kiváló földrajztudós, a hazai földrajztudomány első egyetemi tanára. — Egy nappal később, június tizedikén emlékezünk meg a nagy magyar írónő, Kaffka Margit születésének 90. évfordulójáról. Híres, ma is kedvelt munkái közül a Hangyaboly a zárdás nevelést bírálja élesen, a Mária évei egy válságba került női lélek mesteri ábrázolása, fő műve, a Színek és évek pedig egy letűnő társadalmi osztály —a dzsentrik — életformájáról ad szinte klinikai kórképet. — Június tizennyolcadika: a zseniális testvérpár, Ferenczy Béni (szobrász és grafikus) és Ferenczy Noémi (festő- és gobelinművész) születésnapja. Ezen a napon lennének 80 évesek. — Huszadikán lesz 150 éve, hogy megszületett Czakó Zsigmond, a magyar romantikus dráma egyik vezéralakja, akinek művei ma már ugyan porosak és előadhatatlanok, de dramaturgiai munkájának jelentősége — a magyarrá váló Budapest művészi életében — letagadhatatlan. Drámaírói hitvallása, amelyet a gyakorlatban — sajnos — nem tudott megvalósítani, máig érvényes: „Én philosophia, cselekvény, Charakter, lyrai s több efféle drámai sectákat nem ismerek. Nekem a drámában ember kell!” adja romantikus hátterét a híres hortobágyi lovasnapoknak, amelyek — éppen a nagy siker miatt — rendszerint áthúzódnak júliusra, sőt, augusztusra is. A bravúros lovasmutatványokat színpompás fogatbemutatók tarkítják. S ez juttatja eszünkbe a következő történetet: A debreceni ötösfogat parádés kocsijáról maradt fönn, hogy amikor a fiatal császár, akit holtig Ferenc Jóskának emlegetett a nóta, átrobogta — országos szemleútján — a Hortobágyot is, valaki a hajbókoló kíséretből megkérdezte, nem fél-e, hogy a császárt viszi. A kocsis kihúzta a derekát, pödört egyest a bajuszán, s odavetette: — Vittem én már nagyobb urat is! — Kit? — képedt el az udvari ember. — Kossuth Lajos ürelségű, huszonnegyedikén lenne 80 éves Baktay Ervin, a híres magyar orientalista, aki beutazta Indiát és Tibetet, hogy felkutassa Körösi Csoma Sándor emlékeit. A Háromszéktől a Himalájáig című könyvéből idézzük a befejező sorokat: „Amikor meglátogattam a dardzsilingi sírt, és meghatottan állottam aszékely-magyar- utolsó lakóhelye előtt, néma fohászom végén hálát adtam azért a szerencséért, hogy nehéz útjának egy részét kegyeletes érzéssel bejárhattam, és zarándokként felkereshettem azokat a helyeket, ahol életének legfontosabb éveit töltötte. A sírt lefényképeztem. Ott, a dardzsilingi régi angol temetőben pihen a sokat fáradt magyar, és a világ legmagasabb, legfenségesebb hegyormai állnak őrt utolsó lakóhelye fölött. És amint hosszan időztem a sírnál, újra meg újra elolvastam Széchenyi nagyszerű szavait. A Legnagyobb Magyar mélyen megértette a másik Nagy Magyar életét és lelkét. ... Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül...« Igen, Körösi Csoma Sándor szegény, árva magyar volt, pénz és taps nélkül járta tövises útját, hősi tett, nemes önfeláldozás és nagyúri, bőkezű adomány életének műve. És ezért meghatóbb, csodálatosabb Körösi Csoma Sándor élete és műve, mint minden más tudós kutatóé: tudásán,kitartásán, képességein felül még többet is adott: a szíve vérével írta meg munkáit, és nemes, magányos életének soksok szenvedésével tett hitet elhivatottsága mellett.” huszonkilencedikének két nevezetes évfordulója is van. Kerek 200 éve, ezen a napon született Magda Pál, tanár és földrajzi író, akinek Magyarország és a határőrző katonaság vidékének legújabb statisztikai és geográphiai leírása 1810-ben jelent meg, Pesten. — S ugyanezen a napon — június 29-én — halt meg — tizenöt évvel ezelőtt — Szekfű Gyula, a magyar polgári történetírás egyik kiemelkedő egyénisége. Gondolatainak mélységét és stílusának egyszerűségét példázza ez a kis rész, amelyet a magyar jellemről írt, nagy horizontú tanulmányából idézünk: „Igazán árva magyar a jobbágy volt a mohácsi vész óta, s nem csoda, hogy a magyarság számára Isten irgalmát kérő egyházi énekek is a nép száján éltek tovább. Szabadságszeretet, politikai belátás, reális gondolkodás a jobbágy életében — az idők folyamán — túl magas fogalmak lettek, melyekhez anyagi és szellemi nyomora következtében, észjárása sem emelkedhetett fel. Az ősi jellem ily körülmények között legföljebb virtuálisan élhetett benne, rejtve és senkitől észre nem véve, de készen arra, hogy ha egyszer megint visszakerül emberi méltóságába, át tudja venni a nemzet sorsának vezetését a közben elgyöngült és elzagyvált vezető osztálytól. Annyi kétségtelen, hogy amint a XVIII. század végén anyagi helyzete javult, és élete biztonságosabbá vált, a nemesi vármegye minden tilalmával dacolva, kivirágoztatta népművészetét, melyben ősi tulajdonságok bukkantak fel, s az is bizonyos, hogy még legelnyomottabb korszakában is hű őrzője volt a távol■ év keleti múltba vesző magyar zenének. Mindez bizonyítja, hogy lélekben magyarabb volt ekkor is a vezető osztályoknál, melyek sem az ősi zene, sem a többi népművészet iránt nem tanúsítottak érdeklődést, de az is bizonyos, hogy a jobbágyságnak éppen nemzet- és államfenntartó képességei aludtak Verbőczi uralma alatt, s így a nemzet tizenkilenc huszadrésze történelmünk alakításában hosszú, döntő időkön keresztül részt sem vehetett.” végén nyári pihenőre tér a szó, a szív és a gondolat csodás játékvilága: a színház. Elpihen az álszakáll, és aludni tér a mese, de elpihennek a tetőtlen színpadi paloták fura vászonfalai is. A díszlettár hűvös homályában egymás mellett álmodik az őszi szezonról a királyi várkastély és a szegény munkáslakás. A szivárvány színeiben szikrázó, pompás jelmezek a tisztítóba kerülnek, a fináléban szereplő fehér cobolybundák parfümjét felissza a naftalin, és a királynő megkopott koronáját gondjaiba veszi a festőműhely. Kialusznak a fények is, a rivalda nyári álomba szenderül, és az elsötétült súgólyukban megreked a csönd. A színész — a vándorkomédiásoknak ez a kései utóda — festett arcának emlékét a tükrére bízva, nekivág a nyárnak. Bánk bán, Magyarország nő,gyufa, farmernadrágot húz, és barátjával, a teniszcipős Biberachhal, motorcsónakázni indul a dunai vizekre. A daliás ifjú hős — feleségével és három gyermekével — a Balaton mellett ver tanyát, az ünnepelt táncoskomikus pedig valóra váltja régi álmát, s végigzarándokolja Itália valamennyi képtárát. Hamlet biciklire ül, a híres tenorista pedig a szlovák hegyek közt gyógyítgatja ünnepelt hangszálait. A szalondarabok könnyed mozgású hőse lakatra zárja budai lakását, és hazamegy a falujába, méhészkedni és szakállt növeszteni. Persze, van más is, hiszen hiába hal meg a király — és már az új, a nyári, a szabadtéri, de az igazi színház — a többi művészeteknek ez a vidám kisöccse — pihenni tér. Kapujára kikerül a nagy betűs tábla: Nyári szünet! — Finita! Vége a szezonnak! Összeállította: PÁNDY LAJOS A rajzokat készítette: SZLOVÁK GYÖRGY _ v/m Kb. 22.20: Láttuk, hallottuk... Kb. 22.40: Nóták. 23.15: Szimfonikus zene. JÚNIUS 13. — SZOMBAT KOSSUTH: 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Kodály-művek. 9.14: Egy rádiós naplójából. 10.05: Zenekari muzsika. 10.46: Allahnak száz neve van. Rádiójáték. 12.30: Melódiakoktél. 14.00: Grace Bumbry francia áriákat énekel. 14.25: Új Zenei Újság. 15.20: Csak fiataloknak! 16.08: Részletek az Egyetemi Színpad műsorából. 16.39: Szombat délután. 18.04: Az évszázad nagy Beethoven-előadói. 19.30: Dupla vagy semmi. A Magyar Rádió játéksorozata, az opera-muzsika jegyében, Vin. rész. 20.30: Hogyan kell detektívregényt írni? 21.02: Népi muzsika. 21.37: Szvjatoszlav Richter zongorázik. 22.25: Táncoljunk 10.10: Melódiakoktél. PETŐFI. 8.05: A Strauss család nyomában. 9.05: Népzenei Magazin. 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.10: Operarészletek. 13.03: Nyulak — 15 hónap után. 13.30: Fúvószene, táncritmusban. 14.00: Napraforgó. A Gyermekrádió műsora. 15.05: Kreisler-művek. 15.20: Falvakban — mezőkön. 16.05: Arany a természetben. Juhász Árpád geológus írása. 16.20: Bach: D-moll csembalóverseny. 16.44: A hét műsorából. 18.10: Kíváncsiak Klubja. 19.00: Népi muzsika. 19.20: Utak — terek — emberek. 20.28: Hanglemezgyűjtők húsz perce. 20.48: Louis Armstrong felvételeiből. 21.01: Grúzia népdalaiból. 21.54: Nóták. 22.15: A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. JÚNIUS 14. — VASÁRNAP KOSSUTH. 6.10: Kellemes vasárnapot! 8.15: Hang — kép. MRT Magazin. 10.03: Gyönyörűségem, gyötrelmem, Budapest. Garai Gábor vallomásai szülőföldjéről. 11.17: Miért szép? 11.32: Az MRT Szimfonikus Zenekarának felvételeiből. 13.21: Made in Hungary. 14.02: Rádiólexikon. 14.32: Lemezmúzeum. 15.00: Kapcsoljuk az Aldebourgh-i Fesztivált. 17.05: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről és a kötöttfogású birkózó Európabajnokságról. 18.15: Nótakedvelőknek. 19.15: Legkedvesebb dalaim. A mikrofon előtt: Bodrogi Gyula. 19.53: Odüsszeia. Homérosz eposzának rádióváltozata, VI. rész. 20.56: Egy zongorakísérő emlékeiből, II. rész. 21.28: Népi muzsika. 22.20: Mozart-művek. 23.20: Daljátékokból. PETŐFI. 7.00: Az evangélikus egyház félórája. 7.30: Simon Preston orgonái. 8.00: Miska bácsi lemezesládája. 8.30: Operakalauz. 9.30: Zenei anyanyelvünk. 9.52: Szívesen hallgattuk. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta... 13.02: A leláncolt csillag. Mesejáték. 14.00: Táskarádió. 15.00: Jelenidőben. 15.30: Mit hallunk? 15.55: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről és a kötöttfogású birkózó Európa-bajnokságról. 17.00: Színjátszók színpada. 17.50: Táncdalok. 18.13: Verdi: Don Carlos. Ötfelvonásos opera. 22.39: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 23.20: A XX. század zenéjéből. JÚNIUS 9. — KEDD 17.58: Hírek. 18.05: Óvodások műsora. 18.20: Riportműsor. 18.50: Jazzpódium. 19.20: Esti mese. 19.35: Parabola. 20.00: Tv-Híradó. 20.20: Kisasszonyok a magasban (Tévé-komédia). 21.10: Az én dallamaim. 21.55: Tv-Híradó. JÚNIUS 10. — SZERDA 17.58: Hírek. 18.05: Szökevények (nyugatnémet film). 18.30: Connie Francis énekel. 18.55: Esti mese. 19.05: Tv-Mintabolt. 20.00: Tv-Híradó. 20.20: „Mit tenne ön, az én helyemben?” 21.00: Muzsikáló városok. 21.40: Tv-Híradó. 22.00: Körkérdés. 22.50: Labdarúgó VB: NSZK—Peru. JÚNIUS 11. — CSÜTÖRTÖK 17.58: Hírek. 18.05: Tegeződjünk! 18.55: Esti mese. 19.05: Fabula. 20.00: Tv-Híradó. 20.20: Tánczenei műsor. 20.50: A rózsák háborúja 8. 21.45: Az egyenlítői őserdőben (belga film II. rész) 22.10: Tv-Híradó. 22.20: Költészet. 22.50: Labdarúgó VB: Anglia—Csehszlovákia. JÚNIUS 12. — PÉNTEK 17.58: Hírek. 18.05: Kuckó. 18.30: PSKOV, az Iisi város (szovjet film). 18.45: Arcképek, találkozások... 19.15: Esti mese. 19.25: 25 éves az MSZBT. 20.00: Tv-Híradó. 20.20: „Ifjúság 1970” 22.20: Tv-Híradó. JÚNIUS 13. — SZOMBAT 16.18: Mc Gill. A látszat csal (angol film). 17.15: Hírek. 17.20: Nemzetközi Mezőgazdasági Filmszemle. 17.40: Hozzál nekem kengurut Hl. rész. 18.10: Turpi úrfi. 18.35: A Tv Jelenti... 19.20: Cicavízió... 19.30: Huncut kísértet (vígjáték három felvonásban). Kb. 20.15: Tv-Híradó. 21.55: Tv-Híradó. 22.15: Dühöngő ifjúság (angol film). JÜNIUS 14. — VASÄRNAP 9.28: Az Intervízió gyermekműsora. 10.20: Csak gyerekeknek! 11.30: A művészet világából. 15.53: Turpi úrfi. 16.20: A természet arca a művészetben IV. rész. 16.50: A vörös agitátor (szovjet film). 17125: Delta. 17.50: Kiváló együttesek a kamera előtt. 18.30: Esti mese. 18.45: Hírek. 18.50: Labdarúgó VB: A negyeddöntő közvetítése. 21.00: Tv-Híradó. 21.20: Spanyol pillangó (nyugatnémet film). 22.35: Tv-Híradó. A műsorváltozást a napi sajtó közli. Június 14. Tv. 21.20: Spanyol pillangó (nyugatnémet film)