Lobogó, 1973. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-22 / 34. szám

BOMBASTOP AZ AMERIKAI LÉGI­ERŐ Kambodzsában is megszüntette a felszabadító erők ellen folytatott nagy­méretű bombázásokat. A Nixon-kormány, eleget téve az amerikai törvényhozás döntésének, elrendelte, hogy az amerikai haderő augusztus 15-én szüntesse be harci tevékenységét Kambodzsában és Laoszban is. Az Egyesült Államok a Kambodzsa és Laosz elleni légitámadások megszünte­tésével véget vetett az in­dokínai országok elleni közvetlen agressziójának. Ezzel az intézkedéssel a Pentagon csupán a közvet­len agressziót szüntette meg, hiszen Nixon kijelen­tései szerint az USA foly­tatja a Lon Nol-rendszer támogatását. Az amerikai bombázások megszüntetése még nem jelenti a kam­bodzsai háború végét, csu­pán meggyorsíthatja a ki­bontakozást, a politikai rendezést. Mire számíthatunk Kam­bodzsában az amerikai légi agresszió megszüntetése után? A kérdés indokolt, hiszen augusztus elején az amerikai katonai helyzet­­elemzésben is megállapítot­ták, hogy az amerikai tá­mogatás beszüntetése után reménytelen Lon Nol „köz­­társasági” rendszerének helyzete. „A köztársasági hadsereg morálja — ismer­te be az amerikai elemzés — mélyponton van. A fel­kelőknél erősebb, jobban felfegyverzett és nagyobb létszámú csapatok is meg­futamodnak.” A Phnom Penhben dolgozó egyik dip­lomata utalt arra is, hogy a köztársaságiaknak nincs semmilyen tervük, straté­giájuk az amerikai bombá­zás megszüntetése utáni időszakra. A Kissinger augusztus elejére tervezett pekingi utazásának elha­lasztásához fűzött ameri­kai kommentárokból úgy tűnik, Washingtonban is kíváncsian figyelik: túléli-e Lan Nol az amerikai légi támogatás megszüntetését? WASHINGTON TERMÉ­SZETESEN NEMCSAK DRUKKOL Len Neiért, ha­nem cselekszik és szervez­kedik is. A Phnom Penh-i rendszernek nyújtandó tá­mogatás megszervezése vé­gett járt július közepén Saigonban, Phnon Penh­ben és Bangkokban Weyand tábornok. A látogatása után kiszivárgott jelentések ta­núsága szerint az amerikai tábornok arra igyekezett rávenni Thieu elnököt és Kittikacsor­ miniszterelnö­köt, hogy augusztus 15-e után Dél-Vietnam és Thai­föld nyújtson segítséget Lon Nol rendszerének. Szó­ba került olyan elképzelés is, hogy augusztus 15-e után a saigoni rendszer lé­giereje folytatja a felsza­badító erők bombázását. E híreszteléseket megerősíti, hogy Phnom Penh augusz­tus 13-án, két nappal az amerikai bombázások meg­szüntetése előtt hivatalosan kérte Saigon és Bangkok támogatását. Elvben sem Thieu, sem Kittikacsorn nem zárkózott el a Lón Nol-rendszer tá­mogatása elől. Az AP ame­rikai hírügynökség közlése szerint augusztus 3-tól Ki­ng Bangkokban tárgyalt a Lón Nol-rendszer katonai küldöttsége, s ennek kap­csán a thaiföldi kormány jelentette: nem zárkózik el a támogatás elől, de annak konkrét módjáról csak augusztus 15-e után álla­podhatnak meg. A támoga­tás egyik lehetséges mód­ját egyébként már szellőz­tették. Eszerint thaiföldi „önkéntes hadsereget” szer­veznek kambodzsai beve­tésre. Ezt a haderőt a ko­rábban Laoszban bevetett thaiföldi egységekhez ha­sonlóan a CIA toborozza és finanszírozza. Voltak olyan hírek is, hogy a jelenleg Laoszban levő 17 ezer thai­földi önkéntest dobják át Kambodzsába. Ezt az eljá­rást a Thieu-rendszer már alkalmazta is, hiszen éppen a napokban dobtak át Kambodzsába Dél-Vietnam­­ból 10 ezer kiképzett kam­bodzsait. A Thieu-rezsim szóvivője többször hangoz­tatta: ha Lon Nol segítsé­get kér, akkor készek csa­patokat küldeni Kambod­zsába. A MEGFIGYELŐK TÖBBSÉGE azonban na­gyon valószínűtlennek tart­ja, hogy a saigoni hadsereg beavatkozik Kambodzsá­ban. A külügyminiszteri tisztségtől nemrég megvált Tran Van Lám az AFP francia hírügynökség tudó­sítójának azt mondta: tör­vényes önvédelmi intézke­déseket javasolnak, ha egy ellenséges kormány alakul­na Phnom Penhben, és köz­vetlenül veszélyeztetné Dél- Vietnamot. „A kormány — mint mondotta — csak leg­végső esetben avatkozhat be katonailag Kambodzsá­ban.” A DPA nyugatnémet hírügynökség közlése sze­rint pedig a saigoni kato­nai vezetők magánbeszél­getéseken határozottan el­utasítják a fegyveres erők kambodzsai beavatkozásá­nak lehetőségét. A saigoni vonakodásnak alapvetően két indítéka van. Egyrészt megítélésük szerint a rend­szer számára veszélyes len­ne, ha csapataikat elmozdí­tanák jelenlegi állásaikból, másrészt Kambodzsa terü­letének nagy részét a fel­szabadító erők tartják a ke­zükben, Phnom Penh telje­sen körül van zárva, s a helyzeten az amerikai légi­erő sem tudott lényegesen változtatni. A KAMBODZSAI FEL­SZABADÍTÓ ERŐK eltö­kélt szándéka, hogy ellen­őrzésük alá vonják Phnom Penht és az egész országot. Ez tűnik ki abból a nyilat­kozatból, amelyet az ellen­állási harcban részt vevő szervezetek július harma­dik hetében megtartott el­ső nemzetközi kongresszusa után adtak ki. E nyilatko­zatban hangoztatták, hogy az árulókat — Lan Neit, Szirik Matakot, Szan Ngoc Thanht, In Tamot és Sos­­thene Fernandezt — fele­lősségre vonják. Vajon mi­­k­or kerülhet sor a felelős­égre vonásra? A helyszínen tartózkodó tudósítók úgy vélekednek: ha Phnom Penh augusztus 15-e után még néhány hé­tig vagy hónapig tartja magát, az nem a védelem hatékonyságának lesz tu­lajdonítható, hanem a fel­szabadító erők stratégiájá­nak, akik nem a város meghódítására törekszenek, hanem ki akarják várni, hogy az érett gyümölcshöz hasonlóan a kezükbe hull­jon. A megfigyelők szerint a felszabadító erők arra törekszenek, hogy Phnom Penhben békésen menjen végbe a hatalomátvétel. A Le Monde kiküldött külön­­tudósítója, Jean-Claude Pomonti egyik legutóbbi jelentésében azt írta: „Valószínűtlen, hogy a fel­szabadító erők általános támadást indítanak Phnom Penh ellen. Ennek nemzet­közi indítékai is vannak. Ha az amerikai légitáma­dás megszüntetése után Phom Penhben utcai har­cokra kerülne sor, az Nixon kiszámíthatatlan reagálását vonhatná maga után. A felszabadító erők nem akarják kockáztatni Phnom Penh lerombolását. Sok jel arra mutat: olyan helyzet kialakítására törekszenek, amelyben politikailag és diplomáciailag szerezhetik meg a fővárost.” A PHNOM PENHBEN TARTÓZKODÓ MEGFI­GYELŐK feltételezése mel­lett szól Norodom Szih­a­nuknak Mansfield szená­torhoz intézett távirata, amelyben tisztességes békét ajánlott fel az Egyesült Államoknak. Szihanuk a tisztességes béke feltétele­ként szabta meg: 1. az USA teljesen szüntesse meg a légi bombázásokat és minden egyéb közvetlen vagy közvetett katonai be­avatkozást, 2. az USA vég­érvényesen szüntesse be mindenféle segély folyósí­tását a Lon Nol-rendszer­­nek. Az Egyesült Nemzeti Front viszonzásaként meg­engedi az Egyesült Álla­moknak, hogy elszállítsa legfontosabb kollaborán­­sait, s a másodrendű kolla­borálók amnesztiát kap­nának. A Lon Nol-rendszer néhány magas rangú tiszt­viselője Szihanuk javasla­táról már mint végrehaj­tandó tervről beszélt, Kis­singer viszont cáfolta az ilyen terv létezését. Noro­dom Szihanuk ugyanakkor magabiztosan azt állítja, hogy az Egyesült Nemzeti Front királyi kormánya a nem túl távoli jövőben Phnom Penhben rendezi be székhelyét. Egy valószínű: Kambodzsában meggyor­sulnak az események. BŐGŐS LÁSZLÓ A BOMBÁZÁSOK MEGSZÜNTETÉSÉVEL MUNKANÉLKÜLISÉGRE KÉNYSZERÍT’ TETT AMERIKAI ÓRIÁS BOMBÁZÓK THAIFÖLDÖN AZ AMERIKAI CSAPATOK „TELJES GYŐZELEM" FEDŐNEVŰ HADMŰVELETÉVEL KEZDŐDÖTT HÁ­ROM ÉVE A KAMBODZSAI HÁBORÚ SZIHANUK, AKI VISSZATÉRNI KÉSZÜL... ... ÉS LON NOL, A BUKOTT EMBER

Next