Lobogó, 1973. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-26 / 39. szám

k­o­ m­baráti hadseregek A III. nyári spartakiád­­" " jára Csehszlovákiá­ban került sor. Bulgária, Csehszlovákia, a KNDK, Kuba, Lengyel­­ország, Magyarország, Mon­gólia, az NDK, Románia, Szomália, a Szovjetunió és a VDK legjobb katona - sportolói — több mint két­ezren gyűltek össze a nagy találkozóra. Az új színfol­tot Szomália jelentette, első ízben vett részt a spartakiádon. Több ázsiai és afrikai ország megfigye­lőket küldött a találkozóra. A versenyek színhelye Prága, Plsen, Olomucz, Prostejev, Bratislava, Zi­­lina, Trencin, Banska Bist­­rica, Sedlicani, Brno és Liberec volt. A városok ünnepi díszt öltöttek, és a lakosok lelkesedéssel kö­szöntötték az érkező ven­dégeket. A III. nyári spartakiád megnyitó ünnepsége Prágá­ban a több mint kétszáz­ezer nézőt befogadó Stra­­hovi stadionban G. Husák, a CSKP KB első titkára, L. Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke, L.Strougal miniszter­­elnök s a párt- és állami élet számos más vezetője jelenlétében zajlott le. Je­len volt M. Dzur hadsereg­­tábornok, nemzetvédelmi miniszter, és a baráti had­seregek Prágába érkezett magas rangú képviselői, kö­zöttük Sárdy Tibor mérnök vezérőrnagy is. A megnyitón már érzé­kelhető volt, hogy a nagy találkozó nemcsak sport-, hanem jelentős politikai eseménynek számít. Világnagyságok Köztudott, hogy a baráti hadseregek sporttalálkozóin színvonalas versenyekre ke­rül sor, a nemzeti had­seregválogatottak közül jó néhányan az olimpiai, vi­lág- és Európa-bajnoksá­gok érmesei, a nemzeti nagyválogatottak tagjai, így állt rajthoz Zsabotyin­­szkij, Badenski, Klim, Fe­jér, Sordikovszki, Major, Losch és társaik. A világ legjobb amatőr kosárlabdá­zói, kézilabdázói és röplab­­dázói a szocialista országok­ban találhatók. Többségük a hadseregklubok csapatai­ban játszik. Ennek megfe­lelően a találkozók minden sportágban óriási küzdel­met hoztak. A magyar sportolók sze­replése sikeresnek mond­ható. Versenyzőink négy arany-, kilenc ezüst- és nyolc bronzérmet szerez­tek. Első helyezettek: Fejér Géza (diszkosz), Bonifer Péter (200 m hát­úszás), Petrovácz Ferenc (sportlövész), Papp Lajos (sportlövész). Második helyezettek: Major István (magasug­rás), Parragi Ferenc (ge­relyhajítás), Bonifer Péter (100 m hátúszás), a 4X100 m vegyesváltó (úszás), Kari László (ökölvívás), Abonyi György, Nagy Béla (sportlövész), a kisöbű sportpuska-csapat és a standardpuska-csapat. Harmadik helyezettek: A légpisztoly-csapat, Tá­bori János (20 km gyalog­lás), Mikola Tamás (100 és 200 m pillangóúszás­. Nagy József (100 m mell­úszás), Fischer László, Csizmadia Tibor, Juhász László (ökölvívás). Ők mondták Fejér Géza, ez az izom­kolosszus a verseny előtt vidáman, nyugodtan készü­lődött, rendszeresen edzett, tízszer, százszor hajította el a diszkoszt. Már nem sok idő volt hátra a vetél­kedő időpontjáig, amikor rákérdeztem: — Mi lesz, Géza? — Mi lenne? Megnyerem. — Az szép lenne. De az NDK kitűnősége, Losch is itt van. — Az jó, őt érdemes le­győzni. Az eredményhirdetés után az aranyéremmel a nyakában bandukolt az öl­töző felé, és gratulációm­ra így válaszolt: — Hát nem megmond­tam? Valóban, megmondta. Népszerűségi verseny esetén — a hazaiakat le­számítva — Szomália után biztosan Kuba következett volna. A müncheni olim­pián aratott sikereik fel­keltették az érdeklődést. Nem is okoztak csalódást, ökölvívóik, atlétáik nagy­szerűen szerepeltek. Mindenki elkönyvelte, hogy a 100 méteres síkfu­tásban például Pablo Mon­tes győz. Ő sem tiltakozott a „nagy esélyes” cím ellen. A győztes viszont Silvio Leonard lett. Montes nem búslakodott, nevetve jegyezte meg: — Ilyen ez a Silvio, csak így egyszerűen a hátát mutogatja. Sebaj, a 200 méter még hátra van, ak­kor majd ő csodálkozhat. És a 200 méteres síkfu­tásban újra Leonard nyert. Montes pedig ő csodál­kozott. Kellemes emlékekkel A részt vevő országok sportolói nemcsak verseny­társaikkal barátkoztak, ha­nem egyes alakulatok ka­tonáival, a lakossággal, üzemek, vállalatok dolgo­zóival is. Számos meghí­vásnak tettek eleget. A­­ szívélyes, baráti hangulatú beszélgetéseken megismer­ték a dolgozók életét, mun­káját. A vendéglátók aján­dékokkal kedveskedtek a meghívottaknak. A magyar sportolók is részesei voltak a látogatá­soknak, sok új ismerettsé­­get kötöttek, magatartásuk­kal hozzájárultak a szo­cialista országok közötti barátság elmélyítéséhez. Küldetésük mindenképpen eredményes volt. SZEDER ENOCH A koszorúzáson (balról a harmadik Sárdy Tibor mérnök vezérőrnagy) '*• v . ... v­.‘ Ejtőernyős négytusacsapatunk (Hüse, Hunyadi, Janovics) Bonifer már sejt valamit Major nagy pillanata SZALAY BÉLA felvitelei Fejér a dobóketrecben Abonyi a lőállásban

Next