Lobogó, 1976. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1976-07-08 / 28. szám
A SPANYOL DRÁMA ndré Malraux A remény című drámájának színpadra állítását hármas évforduló indokolta : negyvenöt éve — 1931. április 14-én — kikiáltották a Spanyol Köztársaságot; negyven éve — 1936. július 19-re virradóra — tört ki a spanyol polgárháború; negyven éve — 1936 októberében — alakultak meg a nemzetközi brigádok. A Thália Színház igazgatófőrendezőjét ezúttal is az erkölcsi és történelmi valóságfeltárás vezette, amikor André Malraux A remény-ét választotta, amely Hemingway Akiért a harang szól című regénye mellett mindmáig a legszebb, legvalóságosabb szépirodalmi remeke a spanyol polgárháborúnak és a nemzetközi összefogásnak. A 75 éves Malraux — Goncourtdíjas francia író — kiemelkedő internacionalistája a fasizmus elleni harcnak, részvevője a kínai forradalomnak, elnöke volt a Dimitrov kiszabadítására alakult világibizottságnak. Hazájában, Franciaországban a népfront hirdetője, tüzes, gyújtó beszédeire jól emlékezik Bajomi Lázár Endre. A remény kiváló fordítója és átdolgozója. Malraux kétszer volt Franciaország művelődésügyi minisztere: először a felszabadulás után, 1945-ben, majd 1958- ban. Hazájában aktivista írónak nevezték, aki — Szerb Antal tanulmánya szerint — a regényformát szociális eszmék terjesztésére használja fel. Malraux a kínai forradalomról megírta a Hódítók, a spanyol polgárháborúról A remény című regényét, ezt a lírai hangvételű prózai költeményt, amelyben önmagának is szánt szerény szerepet Magnin internacionalista repülőparancsnok személyében. Noha könyvéből nem derül ki, de tudjuk, hogy repülőgépet is vitt magával a köztársaság védelmére, és hősiességben, bátorságban is regénybe illő tettekre volt képes. A könyv mintegy nyolc hónap harcát öleli fel, és már 1937-ben megjelent a párizsi Editions Gallimard kiadásában. Magyarul Bajomi Lázár Endre tiszta, szép, valósághű fordításában 1968-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. — Malraux, bárhogyan is alakult később a sorsa, hitt ebben a nagyszerű harcban, s még a minap is így nyilatkozott: „a spanyol köztársaságiakkal és kommunistákkal együtt harcolva olyan értékeket védtünk, amelyeket egyetemeseknek tartottunk, és tartok ma is” — mondja Bajomi Lázár. Mi történt Spanyolországban, miről szól a regény, mi játszódik le a színpadon? 1931. A köztársasági pártok elsöprő választási győzelmet aratnak. Megfosztják XIII. Alfonz királyt a trónjától, és kikiáltják a második Spanyol Köztársaságot. Ellentmondások, meg nem oldott társadalmi kérdések ellenére él a köztársaság, olyannyira, hogy a két európai fasiszta hatalom életveszélyes ellenfelet lát benne. Szervezkedik az ellenforradalom, a felkelés bázisa az afrikai gyarmatokon állomásozó légiós hadsereg. Franco a parancsnokuk. Mussolini tízezrével juttat fegyvert nekik, Hitler ennél is többet. A nácik startpisztoly-jelére 1936. július 19-én Franco vezetésével megindul az invázió, megkezdődik Madrid ostroma. A fasiszták a spanyolországi harcteret az európai háború főpróbájának tartják: megkezdik a békés lakosság bombázását, a tömeggyilkosságot. 1936. augusztus 20-án Granadában 5000 ember életét oltják ki a fasiszta fegyverek. Kivégzik Federico García Lorcát, a spanyol nép legnagyobb költőjét. A miértre Radnóti Miklós válaszol: „Mert szeretett Hispánia S versed mondták a szeretők Mikor jöttek, mást mit is tehettek. Költő voltál — megöltek ők”. De a haladó erők sem tétlenkedtek. A világ minden tájáról jöttek az önkéntesek, hogy felkínálják életüket a köztársaságért. Katonák és költők, munkások, parasztok, tudósok és művészek: 54 őrségből 50 ezer önkéntes, köztük ezernél több magyar. A köztársaságiak kezdetben nagyszerű győzelmeket arattak a madridi, majd a guadalajarai és a tengeli csatában, de Franco falangistáit modern fegyverrel felszerelt, 150 ezer német és olasz fasiszta, hivatásos és tényleges katona segítette. A nyugati hatalmak is támogatták a fasiszta diktátorok követelését, hogy azonnal vonják ki Spanyolországból a nemzetközi brigádokat. Elsősorban Chamberlain, minden idők legesze ANDRÉ MALRAUX EGY NÉPFRONTGYŰLÉSEN. TÜNTETÉS A SPANYOL KÖZTÁRSASÁG MELLETT MTI Fotó - Benkő Imre felvétele JELENET A THÁLIA SZÍNHÁZ ELŐADÁSÁBÓL | 22 |