Lobogó, 1977. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-06 / 1. szám
Tízéves a gyermekgondozási segély, közismert nevén: a GYES. Amikor megszületett, sokan bábáskodtak körülötte. GYES-EN A közgazdász úgy vélekedett: olcsóbb, mint a bölcsőde. Az orvos: A gyereknek élete első éveiben van legnagyobb szüksége az anyára. A demográfus ugyancsak pozitív eredményre, a népesség ugrásszerű növekedésére számított. Azóta tíz év telt el. Már jól látszanak a GYES pozitív „tulajdonságai". De problémái is. Hatodik kerületi íí szakorvosi rendelő, ■ ■ Csengery utca. Keddn délelőtt, kevesen várakoznak a gyermekgyógyászaton. Az egyik padon két év körüli kisfiú ül, vonatosdit játszik. Édesanyja — csinos, szőke, hosszú hajú fiatalaszszony — néha rászól, amikor túl hangosan fütyül a „mozdony”. — Péter már meggyógyult — mondja B. Jánosné — csak azért hoztam be, hogy megmondjam, megszűnt a múlt heti fülfájása. B.-né, a Közért pénztárosa, két éve van GYES-en. — Van egy tizenegy éves kislányom is — meséli —, amikor megszületett, még híre-hamva sem volt a gyermekgondozási segélynek. Amíg anyagilag bírtuk, fizetés nélküli szabadságon voltam. Sokat betegeskedett, néha a bölcsődéből is telefonáltak, jöjjek azonnal érte. Sok megjegyzést hallgattam a munkahelyemen: rám nem lesFolytatás a 6. oldalon)