Lobogó, 1979. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-06 / 49. szám
s KŐBÁNYA, MAGLÓDI ÚT, IFJÚSÁG . Hetek óta az apám története foglalkoztat. Szappanfőző volt, és hat és fél évtizedet közelítő életében mindent megkísérelt, amire becsvágya, szorgalma, tehetsége ösztökélte. Nagy gyárakban olyan munkát vállalt, amely képzett vegyészmérnököt is próbára tett volna. Iskolát alig végzett, apja szigora elűzte hazulról, s a vándorlás, amely kalandos szívét éltette, egész korán, fiúkorában megkezdődött. Középtermetű, rozsdabarna ember volt, csak a bajuszkája szőkült ki a sok nikotintól. Nemcsak látom, de a mozdulataimban is érzem, persze utánozhatatlanul, apró, fürge mozgását, ahogyan ritmikus pontossággal leszögezi a szappanosládák tetejét, amint a nagy merőkanállal kimeri az üstből az ikrás, aranybarnán gőzölgő szappant. Mindez lenyűgöz ma is, az elnyűhetetlen szorgalom, amely életprogrammá vált benne. Forró szappanszag vegyül a por szagával. Megyek lassan a múltba, nyurga kamaszként futok a Maglódi úton. Ez a széles kőbányai útbeírta magát az életembe, anyakönyvi adat. Apám révén, aki itt dolgozott egy szappangyárban, tízesztendős koromtól tizennyolcadik életévem , az én sorsom is ide kötődött. Sokat jártam itt az öreggel — így neveztem magamban — a gyárban, az emeletes üstök forró, lúgos páráiban. Már sok évtizede annak, hogy apámat menesztették abból a gyárból, ahol hét esztendőn át mester volt, mindennap meg küzdve a lehetetlennel, szembeállítva életismeretét, tapasztalati szaktudását, írástudatlan bizonytalanságát a feladattal, amit egy gépesített, a laboratórium finoman érzékeny ellenőrző csápjai között működő üzem napról napra föladott. Amint a rejtélyes kényszer működni kezdett bennem, és egyre többet kellett gondolnom erre a korszakra, elindultam, hogy megkeresem Kőbányán múltunk nyomait. "¥■ Megyek lassan a Maglódi úton, felködlenek a piros kerámia téglás sörgyárak, a csipkézett vaskos, füstfogós kémények, a német lovagvárakat imitáló sörgyári bástyák, tornyok, ezek az ipari műrek A Dreher gyár muzeálisan szép bástyái A szappangyár ma is áll, éppúgy, mint gyermekkoromban ...