Tanítóképezde, Losonc, 1872

1. Az 1872—73. tanév történetéhez. Amint az 1872/2­ tanév július utolsó napjaiban be len fejezve, már augusztus 5-én megnyílt a nmlt m­. kir. vallás- és közokt. minisztérium által 1872. május 10-én 11,441. sz. a. elrendelt nyári póttanfolyam. A tanári karnak azon tagjai, kik a múlt években megtartott nyári póttanfolyamoknak akár vezetésében, akár tanításában vettek részt, az ott szerzett tapasztalatok nyomán időszerűnek látják e helyen kinyilatkoztatni, hogy a helyesen berendezett póttanfolyamokban az elemi tanügy emelésének jelentékeny eszköze rejlik. Mert, miután a tanítóképezdékbe cseké­lyebb számmal gyűlnek össze az ifjak, mintsem azt a fennálló régi és felállítandó új elemi iskolák száma követeli, nagyon természetes, hogy a jelenleg alkalmazásban levő néptanítók képzésére annál kiválóbb gondot kell fordítani, holott ezek leginkább a póttanfolyamok tartama alatt mind elméletiig mind gyakorlatilag tökéletesíthetik magukat. Ezen előhaladás részint már a póttanfolyam alatt is mutatkozott, részint üdvös eredményében az által bizonyult be, hogy voltak esetek, midőn azok, a­kik ez alkalmat pár év alatt hasznukra fordították, ámbár tanpályájukon az elemi képezésen túl alig emelkedhettek, a póttanfolyamokon igyekezetük mellett lassankint annyira tökéletesítették ma­gukat, hogy a tanképességi vizsgát sikerrel kiállották. Az 1872. évi nyári póttanfolyamra Losonczon 119 férfitanitó és 10 nő jegyeztetett be. — Ezek közül a 60 kvnyi napidijban részesült 116 tanító és két nő. — A póttanfolyam tárgyai voltak: beszéd- és értelem-gyakorla­tok, irvaolvasás, anyanyelv és számolástanitás módszertanilag kezelve; a földrajzi és természettudományi taneszkö­zök kitéve szemléltettek és magyaráztattak, természettani kísérletek létettek, a testgyakorlásban s annak tanítási módszerében nyertek a tanítók utasítást; a füvészeti kirándulások a természetben gyűjtött növények meghatározá­sával voltak összekötve. — A tanítók nemcsak útmutatást nyertek a gyakorlati tanításban, hanem sokan közülök tettleg fel is léptek egyes elemi tantárgyak kísérleti előadásával. — A póttanfolyam vezetése Terray Károly igazga­tóra volt bízva, kívüle tanítottak még Utry János, tanár és Gallovich János, gyakorló iskolai tanító. Az okt. 7., 8., 9. napjain lefolyt tanképesítő vizsgálatra 15 egyén jelentkezett; ezek közül az ig. tanács által hatan, a szabályrendelet pontjainak meg nem felelvén, fel nem vétethettek; a 9 vizsgázott közül öten nyertek dicséretes, ketten elégséges osztályzatú tanítói oklevelet, ketten újra készülésre — az egyik félévre, a másik egy évre — visszautasíttattak. Hogy a tanítóképezdébe belépni óhajtó ifjaknak a tanszünet alatt benyújtott, folyamodványai elintéztes­­senek, az igazgató tanács szept. 29-én gyűlt össze s a képezdei növendékeknek az intézetbe és a köztartásra leendő felvétele iránt intézkedett.­­ S miután a szegény sorsú izraelita növendékek felekezeti szertartásuknál fogva a köz­tartásban nem részesülhetnek, oda utasittatott az igazgató, hogy ezeknek részére az aránylagos havi segély — szál­lás és étkezés dija gyanánt 12 esztr. ért. forint — kész­pénzűt fizettessék. Felvétetett pedig a tanitóképezde első osztályába 26, a másodikba 21 és a harmadikba 12 s igy összesen 59 ifjú; ezek közül szegénységi bizonylatai alap­ján 46 ifjú vétetett fel a köztartásra és öt izr. növendék havi segélyben részesitendőnek találtatott. A tapasztalás bizonyítja, hogy nálunk a tanítóképezdékbe rendszerint csak oly szegény sorsú ifjak lép­nek, a­kiknek alig van reményük, saját anyagi erejüknél fogvai magukat másféle pályára kiképezhetni. — Itten tehát az intézetnek nem csak növendékeinek szellemi kiképeztetéséről, hanem ellátásáról is kell gondoskodnia. A köztar­tás felállításánál elvül tűztük ki, h­ogy ifjaink egykori hivatásukat tekintve, tisztességes asztal mellett tisztán tálalva, egyszerű, tápláló és elegendő ételben részesüljenek. — Az étkezés áll: délben levesből, 1/4 font marhahúsból és vas­tag ételből; — ez utóbbinak helyét pénteken száraz tészta foglalja el; vasárnaponkint pedig egy-egy negyed font sült járul hozzá. — Minden tanoncz naponkint egy font egészséges, ízletes kenyérben részesül. — A vacsora levesből és vastag ételből áll. — Tanonczaink vidor szine és ép egészsége bizonyítja, hogy táplálkozásuk elegendő és czélszerű. — A segéd­tanár a közétkezésben részesülvén, fenntartja a rendet s az igazgató is gyakran megjelenvén közöttük, hogy az étkezés mivoltáról személyesen meggyőződjék, megizleli az ételeket.

Next