Ludas Matyi, 1871 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1871-12-03 / 49. szám

Az Ellenőr „Scorpió Dí­jához! No! szerelmetes atyámfia! Mondhatom keveset használsz Örökös gáncsoskodásiddal, Szelet vetvén, vihart kaszálsz! Minő természet lakik benned ? Hogy soha meg nem egyezel Csókolni való kormányunkkal?! Pedig ládd, s­zabot hegyezel! Ha nem intettelek *én, hagyj­án D­ mikor már intettelek, Hagyd el azt az izgágaságot Nem szép az, ne koczódj velek, M­ért bosszantod pénzügyi czikkel A kormányt és az olvasót?! Jó tanácsom soh­se fog rajtad: Mintha falra hánynék borsót! */ Tapasztalásból is tudhatnád Hogyha bármennyit össze­írsz. . A megcsökönyösödött lovon Indítani cseppet se birsz! Miért hát folyton a maró czikk, A csör­pör, a huza vona?! Már látom, az a Csernátoni Tökéletesen befona! íme: most is mily zenebonát Csaptál abb’ az Ellenőrben: Látszik, sehogy se tudsz megférni Abban a scorpió bőrben! Uramfia! pártolni mered Ghyczy s Szontagh véleményét! Ugyan melyik kormány lenne, ki Hi­nned helyezné reményét! ? Hát nem tudod, hogy a bizottság A miniszter parancsára.. A mit készít, szent, sérthetetlen, Bárkinek legyen benne kára ?! Ha hetet-havat, össze­nyelvélsz, Azzal hasznot biz nem aratsz, A raamelukk sereg rá ordít... És te szépen hoppon maradsz! A deficit ötvenkét m­illió, Mi elő van irányozva, S­­­z pontról-pontra szépen be van A költségvetésbe osztva! 386 De csak azért e­g­y­­ — mondod — mert Huszonöt milliót tesz az Állami javak eladása — Különben hetvenkét lesz az! Sőt még kölcsön vett pénz is vagyon A jövő költség­vetésbe... Ez is kitesz néhány milliót S kerül sokba, nem kevésbe ! Magyarországot oda vitte Négy év alatt az osztrák kegy: Hogy majd hetven millió forint Mi törlesztés s kamatra megy!!! Az ország évi bevétele Százötven millió forint, S ennek feléért a bankárság Bezahl Kr­a­bat! mindegyre int! Hova vezet az ily eljárás Ha évről évre folytatjuk? Mivel tömetik be idővel A budo-ezen támadt sok Irük?! O­K/ Hogy lehet már valaki olyan Hogy ezt, ekként kiszámítván Pénzügyi helyzetünkre kurtán Kimondja, hogy bíz az hitvány! Mi gondod neked ilyenekre, Te mérges csipős Scorpió ! Azt hiszed hogy talán nem tudja A miniszter, neki mi jó? Avagy nem tehetnél te is úgy Mint a Borszem Jankó, s mások, Holmi Komócsi s Kákaiak, Kiknek a koncz sohasem sok! Dicsérnéd te is fűtős-fától A kormány gazdálkodását Úgy, hogy még a hetvenhetedik Nagy­apád se látta mását! Jutna mindjárt neked is sóresz, Hivatalba helyeznének — Váczra se csuknának el többé Sőt rettentőn becsülnének! Vedd hát elvekül azt, mi minden Kormánynak jeliigéje vólt: Él­j­ü­n­k mint lehet, s a ki hátul Marad, tegye be az ajtót!!! Nagy Högös.

Next