Ludas Matyi, 1949 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1949-12-22 / 52. szám

Csangkajsek. Sajnos, nem tehetünk semmit. Elhisszük, hogy elmenne portásnak vagy kifutónak, de ezekre az állásokra becsületes embereket keresnek. Fogadók. Vesztettek. Az illetőt Bidaultrnak hívják, de úgy ejtik, hogy arról kol­dul. Notórius későn jövők. Ko­rábban keljen fel, ha azt hiszi, hogy egy héten há­romszor elkéshet. Bevásárolni szándékozó francia. Cégeket elvből nem ajánlunk, azt azonban kész­séggel közöljük, hogy a Hitler & Göring cég utóda a He­uss & Adenauer cég, telephelye Bonn. „Szabadság”, Bratislava. A beküldött Viccek régiek, nem használhatjuk őket. Üdvözlet. N. Zoltán- Legyen sze­rencsénk. Istvánfy J., Ganz. Egy­­részük sorra fog kerülni. Köszönet. L. Julia, Nagyszalonta. Az elmúlt évtől búcsúzó verse nekünk nem elég mulatsá­gos, arról nem is beszélve, hogy az 1949-es évvel nem bánt igazságosan. L. Kató, Románia. Kéré­sét, ha sor kerül rá, telje­síteni fogjuk. A dicséretét köszönjük. Az említett írót sokan szeretik. Üdvözöljük. T. István, Üllői­ út. Vicces verset nem könnyű dolog írni, de az ön első kísér­lete arra enged követ­keztetni, hogy közölhetőt is küld majd. N. Pál, Beremend. Na­gyon r­égi történet ez, nem kaphatnánk újabbat? K. J., Perbál. A­ Pesten dolgozó, de budatelki és perbáli lakosok nevében arra kéri Ludas Matyit, hogy intézze el: ne ötkor indítsák az autóbuszt, amit a fél ötig dolgozók nap­nap után lekésnek, hanem valamivel később, hogy­ a munkában elfáradt dolgo­zók ne legyenek kénytele­nek az esti félkilences autóbuszig sétálni a Széna­téren. Panaszuknak, íme, mi teret adtunk, de ezt az ügyet közvetlenül az autó­­busztársasággal kellene el­ Intézniök. I. Károly, gyulavári Dé­­nes-major. Dicséretet érde­mel, hogy sok munkája közben versírásra és raj­zolásra is marad ideje. Mind a vers azonban, mind a rajzok nem érettek még a közlésre. Többeknek. Olvasóinkat arra kérjük, hogy válasz­bélyeget ne küldjenek, mert levélbeli válaszra nem vál­lalkozunk s ha igen, rá­szánjuk a portaköltséget. Ugyancsak arra is kérjük azokat, akik Ludas Matyit kézirataikkal felkeresik, hogy véleményünkről se telefonon, se sürgönyileg ne érdeklődjenek. Minden kéziratot lelkiismeretesen elolvasunk s ebben a ro­vatban megbíráljuk. Ne izgassa magát, Mr. Smith, ez a nap is elmúlik maj­d De én a holnaptól még jobban félek. MAVAUT Igazgatóságának, Budapest. T. Cím Sztálin-téri pá­lyaudvarán kitett hirdet­ményét átolvasva tiszte­lettel kérem az autóbu­szokban való köpködésre az engedélyt megadni. E kérelmemet azzal indo­kolom, hogy a hivatkozott hrdetmény szövege sze­rint szigorúan tilos az igaz­gatóság engedélye nél­kül az autóbuszokon kéregetni, árusítani, va­lamint köpködni! Minthogy erős dohá­nyos vagyok, gyakran pi­pázom, ezért az autóbu­szokon való utazást köp­­ködési lehetőség nélkül nehezen tudom vállalni. Ezért kérem az 1950. évre szóló köpködési engedély soron kívüli kiállítását. Kérésem soron kívüli teljesítéséért előre is há­lásan köszönetet mondok. V. Miklós, V., Budai Nagy Antal­ u. 5. Nagy fölénnyel legyőzték az olasz vívókat Röfike újból a mérlegen Petschauer Attila (Kabos Endréhez): Jó kezekben van a kardunk, Bandikám! Igen!­­ dolgozóknak hízom! 01 7 svájosa&d vicce Brooklynban­­ a kis Dickie Smith lelkendezve szalad az apjához: — Apukám, hány Tru­man van a világon? — Egy — feleli az ap­a.­­ A gyerek összeráncolt­­ homlokkal néz az apjára. — Biztos, hogy egy? — Biztos hát. Dickie értetlenül csóválja a fejét. — De apukám, az ki van zárva. Biztosan egész csomó Truman van. — Miből gondolod? - csodálkozik az apa. — Mert máma három­­ bácsitól is hallottam, hogy I Amerikának elege van Trumanból. A rejtélyes férfi jólöltözött, külsőleg tel­jesen normális ember. Be­lép a szobába és így szól hozzánk: — Köszöntöm önöket, köszöntlek téged. Most váratlanul a falra mutat és azt mondja: — Ez fal? Igen, ez fal. A fal nem kutya. Meredt szem­me­ figye­lünk. Hirtelen rámutat a barátomra: — Mondja meg ön, az én kezem macska, vagy töltőtoll? Ugyebár az én kezem nem macska és nem töltőtoll. Bólogatunk valameny­­nyien, mire odalép az egyik hölgyhöz: — Az ön szoknyája az én nadrágom? Kicsoda ön? Ön nem kutya, hanem Kiss Margit. Mi az ön foglalko­zása? Az ön foglalkozása tisztviselő. A macska nem tisztviselő. Mi az én foglal­kozásom? Az én foglalko­zásom nyelvtanár.

Next