Ludas Matyi, 1952 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-24 / 4. szám

Apuka és anyuka helyett én, Pis­tike szeretnélek megkérni arra, hogy a MÁV-kórház elé helyezzék vissza a villamosmegállót. Tudod, fél évvel ezelőtt a villamos-igazgató bácsik elvették onnét és elhelyezték a vil­lamosremiz elé, szemben az Állat­kerttel. Amikor a múltkor anyuka a kór­házba vitt, — mert tudod, akkkor nagyon lázas voltam, — hallottam, hogy sok lábfájás vasutas bácsi méltatlankodott, mert a megálló most 2—300 lépésnyire van a MÁV-kórháztól. Az én apukám el­mesélte az anyukámnak, hogy a MÁV-kórházban naponta 4—500­ beteg fordul meg és a kórház sze­mélyzete is több mint 700 ember. Azt is mondta az én apukám, hogy a kórház vezetősége fél év óta min­dent megpróbált, hogy a kórházzal szembe állítsák vissza. a megállót, de minden hiába. Én azt hiszem, hogy a villamos-igazgató bácsi nem szereti a beteg vasutas bácsikat, né­niket és gyerekeket. De, ha én írok neked, akkor azt i­s megírom, hogy a 8-as­­villamosra­­ sokszor negyed órát is kell várni és a kórházban dolgozók nagyon nehezen tudnak emiatt pontosan be­érni. Amikor panaszt tettek ezért, a villamosnál azt mondták, hogy ez nem igaz. Pedig igazi Nézd csak meg, milyen rövid vonala van a nyolcasoknak és mégis rendetlenül és késve járnak. Sokszor elmegy hat-hét 21-es és 23-as kocsi is, amíg jön egy 8-as. Kedves Ludas Matyi, nagyon szé­pen kérlek, gyere el a MÁV-kórház­­hoz és akkor meglátod, hogy igazat írtam és intézd el, hogy a MÁV- kórházzal szemben legyen a meg­álló. PISTI­ L & Ma A grafikon nyilatkozik Ennek sem szabad lennie — Mit tol itt talicskán, szaktárs? — Javítási lapokat­­egy szer­számról. — És hol az a szerszám? — A zsebemben — így is megyek felfelé, Ludas komám, de képzeld el, milyen magasra jutnék, ha ezek a súlyok nem akadályoznának! — Kérem, visszahoztam ezt az anyagot, mert hibás szövésű. — Ez kérem importáru. — Hogy-hogy? — Úgy, hogy már külföldről is visszaküldték... Egyes igazgatóknál már csak ez hiányzik — Azért hivattam az osztályvezető elvtársakat, mert be kéne csukni ezt az ablakot, de egyedül nem merem vállalni érte a felelősséget... Bürokrácia a köbön Ha továbbra is liberálisan kezelik a lógósokat . Még egy tortát is küld a vállalatvezető a serleg mellé, igazán megérdemli a vádlott, hisz csak két hetet mulasztott igazolatlanul. Árukapcsolás Kecelen A­ keceli postahivatal dolgozói va­gyunk. Mi­ kézbesítjük kerékpáron a táviratokat és expressleveleket. Természetesen ezt a munkánkat csak akkor tudjuk jól ellátni, ha lámpa van a kerékpárunkon. Sajnos a ke­celi földművesszövetkezetben már hónapok óta nem kaptunk zseb­­lámpaelemet. Ha este megjött az elem, a reggeli nyitáskor érthetet­len módon már egy sem volt. Megfigyeltük, hogy január 10-én elem és anód érkezett. Egyik szak­társunk nyomban a szövetkezetbe ment, hogy vásárolhasson. Az üzlet­vezető kijelentette, hogy csak az kaphat anódot, aki nálunk vásárolta a rádióját. Elemet pedig csak lám­pával együtt adhat. Nincs pénzünk ahhoz, hogy min­den ele­mhez lámpát vegyünk, szak­­társunk sem tud minden esetben a szükséges anódtelephez külön rá­diót vásárolni. Megjegyezzük, hogy a községben 10 forintos áron lehet zseblámpaelemet vásárolni. Ú­gy érezzük, hogy ezen a helyzeten vál­toztatni kell. A keceli postahivatal dolgozói Mi is ruhát kérünk Csatlakozunk a Diósgyőri Gép­gyár ipari tanulóinak kéréséhez. Az MTH nekünk is nyár óta ígéri az egyenruhát. Azt javasoljuk, hogy mielőtt a molyok lakmároznának a raktárban heverő egyenruhákon, adják ki nekünk. Versenyre hívjuk ki a Diósgyőri Gépgyár tanulóit, ki kapja meg előbb az egyenruhát. Szeretnénk, ha holtversenyben győznénk. Zalamegyei Tanács v. b. munkaerőgazdálkodási osztály­a és az Ipari Iskola tanulói. Köszönöm az ilyen dísztáviratot! A múlt év december 27-én dísz­táviratot adtam fel a II. kerületi Budakeszi­ úti postahivatalnál. Há­rom héttel előbb ugyanitt adtam fel egy dísztáviratot. Mindkét esetben koradélutáni órákban voltam a postán. Ennek el­lenére úgy 5-én, mint 27 én éjjel 24 óra után kézbesítették a dísztávira­tokat. A kézbesítés úgy történt, hogy a táviratkézbesítő felébresztette a házfelügyelőket, majd hosszas csön­getés, dörömbölés után kiűzte az álmot az ünnepeltek szeméből. Tegnap levelet kaptam az egyik ünnepeidtől, aki erélyes szavakkal kikérte magának az ilyen viccet és megkért, máskor ne kívánjak neki semmit, mert ha legközelebb éjjel zavarja fel a távirat, akkor ő kíván nekem valamit. Ami pedig a postát illeti, ott tud­hatnák, hogy dísztáviratban rend­szerint születésnapi, vagy névnapi jókívánságokat adnak a címzettek tudtára, aminek az ember csak nap­pal tud örülni igazán. Zsitra István, Budakeszi, Ludas Matyi Főszerkesztő: GÁBOR ANDOR Felelős szerkesztő: GÁDOR BÉLA Szerkesztő: TABI LÁSZLÓ A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója Szerkesztőség: VII., Lenin-krt. 9-11. Telefon: 222-271, 221-293. Kiadóhivatal: VII., Lenin-krt 9—11 Telefon: 221-285 Hirdetési osztály: VII., Lenin-körút 9-11. * Telefon: 221—285. Előfizetési ügyek: Posta Központi Hírlap Irodája, V.. József nádor­tér 1. Telefon: 180-850 Személyes ügyfélszolgálat: V., Roosevelt-tér 5—6 Budapesti Szikra Nyomda: V., Honvéd­ utca 10 Felelős vezető: Radnóti Károly Szombathelyi villamos Szombathelyen furcsa szokást ve­zettek be a villamoson. Az első per­­ronon, amelyen 8—10 ember kényel­mesen elfér, civilek nem tartózkod­hatnak. Megtörténik, hogy a villa­mos zsúfolt, és az első perronon, a vezető mellett egy lélek sem áll. Úgy gondolom, hogy a szombat­helyi villamos vezetősége meggon­dolatlanul adta ki ezt a rendelet­et. Pető János gépkocsivezető, Szombathely, Felsőőri­ út 13. Ludas Matyi elintézte Köszönöm, hogy december 30-i levelemben kért üggyel foglalkoz­tál. A pénzt már január 2-án kéz­­hez kaptam. Bisztrán Sándorné, Ceglédi. A Ludas Matyi január 3-i száma arról írt, hogy december 17-én a szekszárdi Népboltban 40 forintot kértek egy méter fenyőfáért. A mi­nisztérium­ megállapította, hogy az EMERT helyi megbízottja tájékoz­tatta hibásan a Népboltot. Másnap már 20 fillérért adták a fenyőfák centiméterjét és a különbözetét az előző napi vásárlóknak visszafizet­ték. Belkereskedelmi Minisztérium (Krivátsi Pé­ter) A Ludas Matyi Január 10-i számá­ban a Szekszárdi Nyomda által ké­szített naptár hiányosságairól ír. Köszönjük a figyelmeztetést. Utasí­tottuk a Déldunántúli Nyomdaipari Egyesülés vezetőjét, hogy a hiba el­követőit vonja felelősségre. Könnyűipari Minisztérium Klenk Frigyes főosztályvezető, „Mérges taxisofför“ című közle­ményükkel kapcsolatban vizsgálatot indítottunk. A gépkocsivezető beis­merte, hogy a borravalóval kapcso­latban megjegyzést tett. Tekintettel az illető idős voltára, csak 50 forint pénzbírsággal sújtottuk. Vállalatunk egyébként minden olyan gépkocsi­­vezetőt, aki a borravalóra csak a legcsekélyebb utalást teszi, fegyelmi úton elbocsátja. Autotaxi Vállalat. Panaszkodnak a gyömrő-tófürdői utasok Gyömrő-Tófürdőről kétezer dol­gozó jár naponta Budapestre. A MÁV tarifa rendezése után Buda­pestig 37 forint 50 volt a havi bér­let ára. Most soron kívül 52 fo­rintra emelték fel. A MÁV arra hi­vatkozik, hogy évekkel ezelőtt hibá­sa­n állapították meg a kilométer­távolságot. Most rendezték ezt a hi­bát, ezért kellett a viteldíjat emelni. A gyömrő-tófürdői dolgozók szerint annak idején azért minősítették a tófürdői állomást ugyanolyan távol­ságúnak, mint a község másik vé­gében levő régi gyömrői állomást (amely közelebb van Budapesthez), hogy a Tófürdőhöz közel lakó dol­gozók ne tegyenek gyalogosan hos­szú utat a másik megállóig. Ezt a méltányos gyakorlatot ké­rik visszaállítani a gyömrői dolgo­zók. SZÁZ ALÁÍRÁS Még mindig nem nyitották ki! A Ludas Matyi október 3-án kö­zölte panaszunkat. A kis cikk címe ez volt: „Nyissák ki a balatonfüredi hordójelző hivatalt!“. Azóta több, mint 3 hónap telt el, de a hordó­jelző hivatalt még mindig nem nyitották meg, így a füredi terme­lők nem tudják a hordókat fejtés előtt hitelesíttetni. Pedig most már a tizenkettedik órában vagyunk, itt a borfejtés ideje. Talán másodszori csípésedre felébrednek álmukból az illetékesek. Szabó Ernő, Balatonfüred

Next