Ludas Matyi, 1953 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1953-05-07 / 19. szám
Ahogy „ők“ választottak . . . Még az átkos Horthy-választások idején történt. A derék Bódog János bácsinak feltűnt, hogy az urak nagyon sokat törődnek a néppel az utóbbi időben. Babonás ember lévén tudta, ha a tyúkszeme fájt, időváltozás, ha az urak sokat jönnek a faluba, választás lesz. Nem is volt ez babona, inkább hagyomány. Úgyis volt. Néhány hétre a „büdös parasztból" „kedves bátyám" lett. Eljött a választás napja. De János bátyánkat csak nem érdekelte az egész, pedig ő is megkóstolta a potyabort. „A politika úri huncutság'' — ez volt a jelszava. És nem ment szavazni. Egyszer csak díszes autó állt meg nádfedeles vityillója előtt. Olyan szép, hogy még a pora is más volt, mint az amit a szél kavart fel. Kiszállt belőle néhány „vasaltnadrágos" és — csoda történt — előre megsüvegelték János bátyánkat. — Eljöttünk magáért, kedves Bódog bácsi, hogy ne kelljen lábhintón szavazni menni. Habozott egy kicsit az öreg, aztán tetszett is neki a dolog, pláne anyjukját is magával viheti, hát kötélnek állt. Amint belépett a szavazóhelyiségbe, ketten is ugrottak hozzá, az egyik tollat nyomott a kezébe, a másik egy ívet tolt az orra alá, a harmadik mutatta a helyet, ahová a keresztet kell rakni. Nem is okoskodott az öreg, ennyi kedvességet meg kell szolgálni, beírta ő a keresztet, ahová kérték. Hazafelé persze gyalog mentek. Egyszer csak megszólal az asszony: — Mondd csak apjuk, aztán kire is szavaztunk mi? — Hinyye, a nemjóját — felelte az öreg — ezt elfelejtettük megnézni. — Gyere csak vissza, mindjárt megtudjuk. Azon nyomban visszafordultak, majd a szavazóhelyiségbe lépve illően megkérdezték: — Tessen már mondani, aztán kire is szavaztunk az előbb. Az imént udvarias urak mogorva hangon ripakodtak az öregekre: — Hát maguk még azt sem tudják, hogy a szavazás titkos? (lengyel) ! A jn községi ciaországi lasztások után A község tanácsválasztásokon a Francia Kommunista Párt az ország első pártja lett. Egy newyorki stúdióban Ez még csak egy kis ízelítő volt, Mayer úr! Tőkés: Ressz van a tőzsdén, esnek a papírok... Dulles úr, dobjon be egy-két háborús fenyegetést. JAROSLAV HASEK : Jaroslav Hasek, a kiváló cseh humorista éles szatírával gúnyolta ki a régi világ soha vissza nem térő alakjait. „A mesterdetektív", az egykori rendőrségről rajzol groteszk képet.) Gustav Potocska detektívregényen kívül elvből nem olvasott semmiféle könyvet. A sok Nick Carter megemésztése után elhatározta, hogy maga is felcsap detektívnek. Ez nem volt nehéz. Nagybátyja, a tábornok, pár kedves sort írt a rendőrfőnöknek, aki erre nyomban felfedezte Potocska tehetségét és azonnal alkalmazta. Így aztán a derék Potocska, mint a „békebeli" prágai rendőrség többi tagja, felvette a fizetését és lopta a napot. De önök nem ismerik Potocskát, ha azt hiszik, hogy ő csak állásra, készpénzre áhítozott. Az ő szívében ambíciók is buzogtak és addig noszogatta a detektívfőnököt, amíg az reá nem bízott egy szerfelett bonyolult nyomozást. Felszólították, sürgősen derítse ki bizonyra Johan Klicska fodrász lakását. Az illető albérlőnek jelentette be magát a Thun utca 15. szám alatt, özvegy Puseknénál. A nyomozás oka: az adóhivatal átírt, hogy Johan Klicska évek óta hátralékban van nyolc koronával és a legutóbbi felszólítás azzal érkezett vissza, hogy „címzett ismeretlen“. Potocska először leborotváltatta a bajuszát, aztán álbajuszt ragasztott magának, lakatossegédnek öltözött, szerszámládát akasztott a vállára és így kopogtatott be a házmesternéhez. —Itt lakik özvegy Pusekné, aki elvesztette a lakáskulcsát? — kérdezte ravaszul. — Itt valami tévedés lehet — válaszolta a házmesterné — özvegy Pusekné két esztendővel ezelőtt meghalt. A detektív összeráncolta a homlokát. Olvasmányaiból emlékezett: gyakran eltesznek valakit láb alól, hogy eltüntessék a nyomokat. De a házmesterné bőbeszédűen elmondotta a betegség és a halál körülményeit, leírta a díszes temetést, majd közölte, hogy Pusekné egyetlen fia Przemyslben nagy partrét csinált és a hozományból szódavízgyárat létesített. Potocska érezte, hogy a nyomozás döntő stádiumához érkezett. Lukupecnek kendőzte magát és azonnal Przemyslbe utazott. Ott napok alatt kiderítette, hogy a fiatal Pusek (özvegy Puseknénak, Klicska háziasszonyának fia) bizonyra Obulskynál volt alkalmazásban, mielőtt megnősült, de itt megszakadt a fonál, mert Obulsky Csikágóba költözött. — Addig ütöm a nyomot, amíg meleg — bihegte Potocska. Szegény kivándorlónak öltözött, s hajójegyet váltott és Amerikába utazott. Két hétig bolyongott Csikágóban államköltségén, de még mindig nem találta meg Obulskyt, a fiatal Pusek főnökét, holott az ő anyjánál, özvegy, azaz most már néhai Puseknénál lakott albérletében Klicska Johan, akit az adóhivatal köröz nyolc korona hátralékért. Nyomozása közben betért egy borbélyüzletbe és itt várakozás közben feltűnt neki, hogy a fodrász csehül beszélget egyik kliensével. — Maga talán cseh? — kérdezte szuggesztív hangon. — Hogyne, — felelt a fodrász kedélyesen. — Nézze meg künn a cégtáblát, Johan Klicska a nevem. A mesterdetektív elfojtotta izgalmát és feladta a keresztkérdést: — Ön lakott Prágában albérletben özvegy, illetve néhai Puseknénál? — Igen. De amikor én nála laktam, még csak özvegynek mondotta magát, egyáltalán nem volt néhai. Potocska úgy ahogy volt, borotválatlanul kirohant az üzletből, a postára sietett és a következő táviratot adta fel a prágai főkapitány címére: „Klicskát rejtélyes körülmények között megtaláltam. Pénzt kérek hajójegyre. Potocska." Azt hiszem nem fog csodálkozni a kedves Olvasó, ha elárulom, hogy Potocskát a mesteri nyomozásért nyomban előléptették, ő sem csodálko-ij í■ -- ---------------------------------------------------------------- Adenauer: ,,A bonni rendszer csak addig maradhat fenn, amíg az amerikai csapatok Nyugat-Németországban vannak.“ Volik ,jfiitala a homályból, velük megyek a feledésbe .. A Szépművészeti Múzeum Goya-kiállításáról A PRAVDA VÁLASZA UTÁN... Goya (1746—1828) rajza a pápa hintapolitikájáról. A pápa, mint kötéltáncos. Eisenhower: Valóban! Mit is tettünk mi a béke érdekében? De Gasperi a szélsőjobboldali pártokkal kacérkodik kereszténydemokrata párt — Maga tetszik nekem, szép fekete grófom... _ Nincs egy vasam se ... .... Nem baj. Majd megkapom a mandátumát...