Ludas Matyi, 1963 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-02 / 18. szám

­ A bizalmatlanság teteje Szűr-Szabó József rajza Kezdődik a balatoni szezon Mivel a világ figyel­me egyre inkább az iro­dalom felé fordul, egy­re gyakoribbak az iro­dalmi hamisítások. Nemcsak arról van szó, hogy egyesek halhatat­lan regényalakoknak adják ki magukat, aho­gyan például a minap a Karamazov-fivérek kér­tek iparengedélyt a XXXIII. kerületi ta­nácstól, nemcsak arról van szó, hogy egyesek minden alap nélkül köl­tőnek, regényírónak, színpadi szerzőnek ad­ják ki magukat, hanem arról is, hogy világhíres irodalmi kellékeket is hoznak forgalomba, tel­jesen jogtalanul. Nemrégiben bírói íté­let állapította meg, hogy egy ál-Nemecsek a gitt­egylet bélyegzőjét hami­sította. Sajnos, egyre több bejelentés érkezik másfajta hamisításokról is. Szolnokon hamis sza­márbőrt akartak áruba bocsátani, azt állítva, hogy tulajdonosának minden kívánsága telje­sül, csak egy kicsit össze kell húznia magát, már­mint a szamárbőrnek. A hamisítót hamar lelep­lezték, kiderült, hogy borjúbőrről van szó, semmiféle kívánság tel­jesítésével nincs össze­függésben, igaz, viszont, hogy nem is megy ösz­­sze. Több faluban Aladdin csodalámpáját próbálták eladni, de az egyik falu­ban, ahol­­220 Voltos áram volt, leleplezték a csalást. Amikor megdör­zsölték a­ lámpa üvegét, megjelent a rendőrség és elvezette a szélhá­most. Egy többszörösen bün­tetett képügynök Dorian Gray arcképét akarta eladni egy hiszékeny műpártolónak, de a kép­ről hiányzott a Képző­­művészeti Alap pecsét­je, s különben is össze­vissza volt hasogatva, gyűrve, piszkítva, a kép­ügynök viszont ártatlan képű fiatalember volt, s ezt enyhítő körül­ménynek is vették. Abádszalókon elfog­tak egy szélhámost, aki a piacon Bozse Mári li­báját­­ árulta, de a ke­resztkérdések súlya alatt megtört. Egy másik svihák egy állatkereskedésbe állí­tott be egy kalitkával, s azt állította, hogy a kalitkában levő kék madár az anyagilag megszorult Maeterlinck­­tól származik. Hamaro­san kiderült, hogy kékre festett verébről van szó. Egy suhanc Jack Lon­don éneklő kutyájával próbált üzletet csinálni, s körmönfont módon azt állította, hogy a kutya most éppen azért nem énekel, mert berekedt és emiatt indiszponált. Természetesen kóbor kutyáról volt szó. Egy tájékozatlan zene­rajongó megvásárolta Mozart varázsfuvoláját, s csak később világosí­tották fel, hogy egy rozsdás szakszofont sóz­tak rá. Egy bútorügynök Ka­rinthy bűvös székét akarta eladni, de amikor az egyik vevő beleült, őszintén megmondta, hogy nagyon ócska és nem ér annyit, amennyit az illető kér érte. Se szeri, se száma a hamisításoknak. Jázon aranygyapjúját pamut­tal keverték, Illés sze­kerének hiányzott egy kereke, Szent Péter eser­nyője állott nylonból készült, Lohengrin hat­­­tyújáról kiderült, hogy kacsa, a legtöbb varázs­ital bambinak bizonyult. Wells állítólagos időgé­pét csak a vasgyűjtő hó­nap alatt tudta értékesí­teni, kárvallott. Penelo­pe vászna csupa folt volt, és így sorolhatnánk to­vább az irodalmi szél­hámosságokat. A hiszékenység határ­talan. Vajon mit mond­junk például arról a költőről, akinek egy szikrainduktort adtak el azzal, hogy ez a készü­lék szolgáltatja az isteni szikrát. Feleki László - Tényleg gömbölyű! Várnai György rajza

Next