Ludas Matyi, 1967 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-15 / 24. szám
Halvilág — Figyeled? Amióta kocsin jár, észre se vesz minket. . . Van egy kiváló régi ismerősöm, a legszilárdabb zord egyéniség, ki túltesz minden keményfejű ősön, nyájasnak nem látta őt senki még. Ha szólni kezd, hát semmitől sem fél ő, határozottan mond ítéletet, és bírálata mindig elítélő a dolgok, művek, emberek felett. Ha cáfolod, vitázik késő estig, s milyen fölényes! Csupa őserő! Gúnyosan kérdi: — Mi? Ez neked tetszik?"— És érvvel, szókkal meg nem győzhető. Legtöbbször téved, de ezt be nem látja, az ellenvéleményre odavág, mert van egy bűvös, vastagfalú vára: a műveletlen, büszkét butaság. Üdülői életkép Lovászy Márton - Örökké foglak szeretni! - Az kevés! Szeress két hétig!