Ludas Matyi, 1968 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-22 / 8. szám

ÁRT-E A TELEVÍZIÓ NÉRÓNAK? (RIPORT EGY ÓKORI NAPILAPBÓL) Napjaink egyik legak­tuálisabb kérdésével ke­restük fel Nérót, a jóne­vű római császárt, a je­les gyújtogatót, a kiváló előadóművészt. Hírül vettük ugyanis, hogy a cirkuszi játékok, a ko­csiversenyek, a császári előadó­ estek iránt ala­posan csökkent az ér­deklődés az utóbbi idő­ben. — A hír igaz — foga­dott bennünket Néró császár, kényelmes, ró­mai ízléssel berendezett otthonában. — Bizony a cirkusz nézőtere erősen foghíjas, a kocsiverse­nyeket félig üres tribü­nök előtt tartják. Kik járnak ma még ezekre a helyekre? Néhány régi hűséges bérletes, né­hány fiatal, akit még iz­gat a kiomló vér látvá­nya, a gladiátorok ha­lálordítása, egy-két lé­zengő vidéki, aki még soha nem látott kocsi­­versenyt és valamivel agyon akarja ütni az időt a vontindulásig. Rágyújtottunk. Én egy cigarettásra, Néró egy er­kélyre, majd így folytat­ta: — Szervezőink szor­galmasan látogatják a lakosságot, de minde­nütt azzal utasítják el őket, hogy majd meg­nézzük a cirkusz műso­rát a televízióban, ké­nyelmesen, tógában, sa­ruban, két viadal között feketét főzve. Szerve­zőink hiába bizonygat­ják, hogy milyen lenyű­göző közelről az élő test­be mártott vas, a legyő­zött gladiátor könyörgé­se az életéért, és milyen más a színhelyen meg­szemlélni az embervérre szomjazó oroszlánt, — az emberek csak legyin­tenek és nem jönnek. — Oda jutottunk — sóhajt Néró, egy nagy adag nektárt töltve ma­gának a poharába —, hogy a saját színházam­ban üres széksorok előtt vagyok kénytelen éne­kelni. Lesül a bőr a ké­pemről! Az ókor legna­gyobb birodalmának a császára önálló sanzon- és kupléestet tart és még ingyenközönséggel sem tudom megtölteni a nézőteret Évekkel ez­előtt még szinte lehetet­len volt helyet kapni a színházamban és napi négy előadás sem volt elegendő. Ma — ha ez így megy tovább —, új műsorom ellenére is bi­zonytalan a vasárnap délutáni előadás! A kép szomorú, ked­ves olvasóim, de tanul­ságos is. Bizony, ma már nem lehet egyszerű via­dalokkal, kocsiverse­nyekkel elcsalni az em­bereket otthonaikból. Színvonalas, haladó szellemű gladiátor-játé­kokat várunk, a kocsi­­­verseny között zenés vetkőző revüket kellene bevezetni és bizony nem ártana néhány neves, külföldi, Britanniából való vendégénekes fel­lépte sem. Mert különben oda ju­tunk, hogy a légionisták a­­ csatamező helyett majd otthonukban, ké­nyelmesen, papucsban, a televízió mellett, nézik meg az ütközetet. És ne csodálkozzunk azon, hogy Néró császár ha magára szeretné terelni a figyelmet­­, kényte­len lesz felgyújtani Ró­mát. Tardos Péter MINDEN MEG VAN BOCSÁTVA... - Képzeld, pertut ittam az igazgatóm­mal ! * * * * * * ■ * * * EZERMESTER ÜGYFÉL RÉSZT VETTÜNK GRENOBLEBAN PARÁNYI SZÍVESSÉG - Bácsi kérem, én csak tanulni jöttem ki! - ölj be, elviszlek , , HÁZTARTÁSI BALESET *1" * ~ - • S--------[1 —A It\*A V ^r\ rá H — Nem tudsz vigyázni, már megint eldugul a lefolyó!%

Next