Ludas Matyi, 1968 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-29 / 9. szám

D ’­e HELYETTES — Gratulálok! Hallom, kinevezték! — Hála istennek! Meg­valósult ifjú korom álma: a nagy karrier. Még húsz éves se voltam, amikor elő­adóhelyettessé neveztek ki. A huszonnegyedik születés­napomon két ranglétrát ug­rottam egyszerre: helyettes főelőadóvá léptettek elő. Még innen voltam a har­mincon, amikor a vállalat osztályvezető helyettese let­tem. Három évvel később főosztályvezető helyettessé avanzsáltam. És most, hogy kineveztek, igazgató-helyet­tes vagyok. — Valóban szép karrier. De ha megengedi, kérde­zek valamit. — Parancsoljon, készség­gel válaszolok. — Hogy lehet az, hogy mindig csak a helyettesi rangig vitte? Volt előadó helyettes, de nem lett elő­adó; volt főelőadó helyet­tes, de nem lett főelőadó; volt osztályvezető helyet­tes, de nem lett osztályve­zető; volt főosztályvezető helyettes, de nem lett fő­osztályvezető. — Ne is folytassa! Most igazgató helyettes vagyok, de sohasem leszek igazgató.­­Mindig gondosan vigyáz­tam arra, hogy minden poszton csak második em­ber legyek, de sohasem az — Akkor ez mégsem az a bizonyos nagy karrier, amiről álmodott? — Alaposan téved. Ez a legnagyobb karrier. A ve­zetők jönnek, mennek, de a helyettes marad. A helyet­tes, az fix! — Ezért nem akar első ember lenni? — Logikus. Mint helyet­tes sohasem vagyok ve­szélyben, senki sem tör az állásomra: a második em­bert nem irigylik, nem fúr­ják, nem rágalmazzák. Ha hibát követ el, nem őt szid­ják és nem őt vonják fele­lősségre, hanem az első embert... — Különös okoskodás. Ha mindenki így gondol­kozna, ki vállalná a válla­latvezetés gondjait? — Ez a legkevésbé érde­kes. Hálátlan szerepe van a vezetőnek, rá nem vonatko­zik a Munka Törvényköny­ve sem, pedig az minden­kire érvényes: dolgozhat látástól vakulásig, nincs munkaideje, senki sem tö­rődik vele, ha tönkre stra­­pálja magát. Két évtized tapasztalatai győztek meg véleményem helyességéről. A vezető a közért dolgozik, de a családjának lesz be­teg. — Kíváncsi vagyok, mit csinál, ha majd mégis ki­nevezik vezérigazgatónak? — Legyen nyugodt, nem fogom kerékbe törni a kar­rieremet. Megfúrom ma­gam, hogy visszaminősítse­nek helyettessé. Földes György 0­0 INTERJÚ VASÁRNAP DÉLELŐTT ELKESEREDETT JÓSNŐ — Kérem dok­tor úr, az utóbbi időben nem lá­tok a jövőbe . . . - Most kérem a nyilatkozatot! LE A BÜROKRÁCIÁVAL! HIBA VAN A KRÉTA KÖRÜL! Mármint a budapesti Politúr és Vegyitermék Ktsz iskolai krétája körül. Alig-alig lehet írni ve­lük, tele vannak kristály­szemcsékkel, kemények, mint a gyémánt, tönkrete­szik, összekarcolják a tábla festését. Bánkúti Gáborné tanár Miskolc, Pereces, Debrecen, Márton tér 18 RÉGI FAKIR-TRÜKK ÚJ VÁLTOZATA

Next