Ludas Matyi, 1968 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1968-09-19 / 38. szám

36. sz. rejtvényünk megfejtése: GO­RR­OR GÖRBE TÜKÖR A 100 forintos díjak nyertesei a követke­zők: Bencze Zoltán, Inke-Darvas (Somogy m.), Tillinkó ülés, Budapest VIII., Kenyérmező utca 4. Kari László, Várpalota, 52/6. fszt. 2. 38. REJTVÉNYÜNK A megfejtők között háromszor száz forin­tot sorsolunk ki. A megfejtéseket legkésőbb szeptember 27-ig kell postára adni, kizárólag levelezőlapon, erre a címre: Ludas Matyi, Budapest Vill., Gyulai Pál u. 14. idősrásásfeJestih Reggel az ablakot kitárom, az eget arany napfény járja, ilyen szép nem volt egész nyáron, harsányan nevet a világra. A nagy kupola tiszta kékség tenyérnyi folt sincs, mely zavarja, a fákon mennyi levél él még, s meleg szőnyeg az ősz avarja. Ezüst harmat a fák szegélyén, a lombok közt pirosló almák . . . lehetne élni szépen, békén és boldogan is, hogy ha hagynák ... De rádiómat hallom én most, még jó, hogy közben kinyitottam, nos: „Budapest felett az égbolt erősen felhős" — mondja zordan. Lovászy Márton M ^ c* Wi ro f i1B DÉRYNÉ IFIASSZONY PETŐFI DILEMMÁJA — Nincsen Nemzeti Színházunk, és ráadá­sul még a Schodel Rozi is folyton intrikál ... — Azt sem tudom, hol születtem ... FORRÓ NAPOK KISNEMESÉKNÉL /r­ - Ejh, ezeket az ifjakat csak a politika * érdekli !. .. — Nemzetes Asszony! Mind a hét fáról le­lopták a szilvát... (Brenner György rajzai) MOMM ACG10WMK tizenhárom esztendős bará­tom, Józsika, az iskola válogatott focicsapatának „söprögetője”, az újságok sport­rovatának rendszeres búvárlója, elém áll a minap: — Hát most -kői vagy -cói? Értetlenül nézek a srácra. — Megmondanád pontosabban, miről van szó? — Ezek a lapok itt (orrom alá tolja a bal kezében szorongatott újságokat) mexikói olimpiáról ír­nak, emezek pedig (most a jobb kezében tartott újságcsomót rakja elém) mexicói olimpiát emleget­nek. Derengeni kezd agyamban va­lami rég hallott szabály és már mondom is: — Ha az országról van szó, ak­kor Mexikót írunk, ha pedig azo­nos nevű fővárosáról, akkor Mexi­­cót. Innen a kettősség. — Aha — mondja Józsika, nem túlságos meggyőződéssel. — Ám az olimpia rendezési jogát soha­sem országok kapják, hanem egyes városok. Ahogy nem emleget­tünk finnországi, olaszországi, vagy japán olimpiát, hanem helsinkit, rómait, tokióit, úgy most sem az ország, hanem a város nevét kell alapul vennünk. Tehát mexicói olimpia. Akkor ezek az újságok, a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, hibásan írnak mindig mexikóit. Így van? — Így valahogy — mondom nem valami magabiztosan. — Aha — mondja újfent Jó­zsika, kissé vészjóslóan immár. — Csakhogy: látod ezt? Ez a hetedi­kes földrajz tankönyvünk. Ebben az országot is, a fővárost is Mexikónak írják. Nézem magam is: valóban úgy szerepel, k-val, többször egymás után. Hosszabb bogarászás után, a 210. oldalon azonban rábukkanok egy c-betűs alakra is, ott az or­szágot és a várost egyformán Mexicónak írják. Úrrá lesz rajtam a vadász­szenvedély, leemelem a polcról az Új Magyar Lexikont. A címszó mindkét esetben Mexikó, de a szö­vegben a Mexico formula is elő­bukkan. Puff neki! Na, de most már nincs megállás, ahol a Kis Világatlasz (1965-ös ki­adás), lássuk csak! A térképen a főváros México, a szöveges rész­ben hol Mexiko, hol México. Józsika iskolatáskájából elő­kerül egy sötétkék borítójú köny­vecske, az Akadémia kiadványa: A magyar helyesírás szabályai. Lássuk, mit mond a legilletéke­sebb? Hurrá, végre egy határozott álláspont, csak a k-betűs alakok szerepelnek benne. — Akkor ezekben miért írnak mindig a mexicói olimpiáról? — bök rá Józsika a Népszabadság és az Esti Hírlap felhalmozott példá­nyaira. — Hagyj most már békén ezzel a badarsággal! — intem­ le türel­metlenül. — A gyereknek mindig vála­szolni kell, ha kérdez! — gonosz­kodik tovább a fiú. Lám, nemcsak a sportrovatot olvassa a kölyök, hanem a peda­gógiai cikkeket is! Különben igaza van: válaszolni kellene neki. Csak­hogy én ezek után nem tudok. Kérem azokat, akik jobban tud­ják, mondják meg Józsikának: hát most -kői vagy -cói? Radványi Barna : EGY TÁNCDAL SZÜLETÉS, van benne valami új stílusra való törekvés!

Next