Ludas Matyi, 1969 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1969-01-02 / 1. szám
3 KRIMI Egy párizsi fegyverkereskedésbe berobban egy elegáns nő, és dühös mozdulattal a pultra csap egy pisztolyt: — Itt vettem ezt a vacakot, de rossz a célgömbje és teljesen használhatatlan. Háromszor lőttem a férjemre és a golyó mindháromszor mellé ment. — Asszonyom — tárja szét karjait a kereskedő —, hogy mi egy rossz pisztolyt adjunk el, az teljességgel kizárt dolog. Tessék talán behozni a kedves férjét, majd kipróbáljuk rajta. A társaságban a híres magándetektív vitte a szót: — Odamentem a tett színhelyére, természetesen magammal vittem kitűnően idomított rendőrkutyámat is. A holttest mellett egy női zsebkendő feküdt, felemeltem, csak úgy dőlt belőle a rezedaparfőm illata. Megszagoltattam a kutyámmal, az abban a pillanatban elkezd rohanni, alig értem utol, de egyenesen az egyik villa kertjébe s ott megállt a virágok közt. — És ott volt elbújva a tettes? — kérdi valaki. — Nem. De igen sok rezeda nyílt a kertben. A detektív minden apró részletre vonatkozóan alaposan kifaggatja az eset szemtanúját. — Szóval, ön azt mondja, hogy ott állt a lépcsőházban, amikor a lövések eldördültek . . . mondja meg pontosan, milyen volt a helyzet a lépcsőházban, hogyan, merre mentek a lépcsők? A tanú egy darabig gondolkozik, azután büszkén kivágja: — Hát kérem, amikor fent állottam az emeleten, akkor úgy láttam, hogy az összes lépcsők lefelé mennek, amikor pedig a lövések után leszaladtam a földszintre, világosan láttam, hogy valamennyi lépcső fölfelé vezet. Wisnyovszky János BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! — Egészségünkre! — Egészségünkre! császár Tamás rajza CSALÁDI KÖR — Nem kényeztetjük mi el túlságosan ezt a gyereket? KARÁCSONY UTÁN — Némi reklamációm lenne a kisfiamnak vásárait indián felszereléssel kapcsolatban! MODERN HÁZASSÁGKÖTÉS — Drágám, kihívtam a TV-híradót. HALLOTTUNK EGY VICCET Vihar Skóciában. Egy vándor menedéket kért egy kastélyban. Az inas a fogadószobába vezeti a didergő szálláskeresőt. Jön a házigazda, aki készséggel felajánlja éjszakára ez egyik szobáját. Az inas a toronyszobába vezeti a vendéget. Rideg, barátságtalan terem, a vendég megkérdezi: — Olyan kísérteties ez a nagy szoba! Nem történt itt még sohasem valami furcsa, rendkívüli dolog? — Negyven éve nem — válaszolt az ősz inas. — És mi történt negyven évvel ezelőtt? — Reggel élve jött ki onnan egy vendég. (p) Éjféltől mindenki idősebb egy évvel. Tükörbe néz egy hölgy Vad, ifjonti hévvel. Merengve szemléli Redőit az orrán: Legalább tíz percet késhetne az órám . . . G. Sz. PRAKTIKUS SZÁMTÁBLA GY ENGED CÉLZÁS - Hogy megy a munka? - Köszönöm, igazgató elvtárs, nálunk a fúrás mindig is jól ment.