Ludas Matyi, 1977 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1977-02-24 / 8. szám
M tm sz? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy autópálya. Épült, szépült, csuda lassan, csuda drágán, de a jó tündérek elmagyarázták, megéri a fáradságot, mert ez aztán nem lesz ám akármilyen rontom-bontom hepehupa! Kerekecske gombocska, majdnem kész az utacska. Kapott nevet, rögtön hetest, mint a legkisebb gyerek, vagy a hétfejű sárkány, és nyomban átvezetett Hetedhét Ország hetedén. El se készült, már kicsi lett, még néha egyirányban is szűkre szabott konfekció csőnadrághoz hasonlított. Egyszer aztán megunta a csillogást, villogást, és elkezdett töredezni, repedezni, mintha feltúrta volna a kurtafarkú malac. Ekkor jött egy mesemondó, újságoknak nyilatkozó, ki elmesélte (s közben kérte türelmüket, míg javítják, takarítják, a gödröket beborítják), hogy a pálya repedt betonjára még tavasszal aszfalt kerül. — Mindennek a tél az oka! Ilyen drága, kényes jószág megkapja az influenzát, ha az idő összevissza hidegedik, melegedik, mikor mi jut eszébe. Megterveztük nyárra, télre, de ki hitte volna, hogy egyszer nap süt, máskor hó hull... Újságíró bácsi nagy ravaszul rögtön kérdi: — No de mégis, nem gondolták? Volt már ilyen időjárás, út is épült, olvastuk a krónikákban, néhány régi memoárban. — Ilyen soha! Egy nap plusz öt, másnap mínusz... — Nahát, tényleg! Ez a mese tanulsága! Itt a vége, fuss el véle. De lehetőleg másik úton, a római hadiúton fussál végig, mert az ehhez képest mindössze kétezer éves... (selmeczi) — Egész életében ilyen játékos természetű volt. — Én nem tehetek róla ...! HÁTHA VALAKI NEM ISMERI... Az oktató ellenőrzi a kezdő gépkocsivezető ismereteit. Képzelje el, hogy nagy sebességgel robog, és közben leesik az egyik kerék. Mit csinál akkor? - Beletaposok a gázba, és igyekszem utolérni! ÉRDEKES MŰSOR . ÉDES OTTHON — Nézd meg, Jocó, körötted minden fejlődik, csak te nem. RDIrtArW/AIAI - Most pedig kisorsoljuk, ki melyik fejezetet olvassa el ebből a könyvből...