Ludas Matyi, 1983 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-19 / 20. szám
Y&HKuLG L-j effemfii ^iedolya A.: rhe!aotyam 5»«ss2lerert por rossz rhobundát olcsó tUQszerezni FIGYLLMISSÉG KAHNIHY FHGYB Igen ttisztelfi Osztrák-—Magyar Bank, bokros elfoglaltságomra való tekintettel igazán nagy jóakaratra mutat részemről, hogy nem restellem kralon. Levélben: felnyini az önök figyelmét egy adminisztratív jellegű intézkedésre, amiről e levelem raékkor talán megfeledkeztek volna. Több oldalnál hallom, hogy az önök follanlásaiba ir„ Ezer koronás” címmel a napokban raj nyomtatványjelenik meg Önöknek nyilván érdeke, ugyebár, mint kiadóknak, és szerkesztőknek és imáknak, hogy termékeik irodalmi és művészi értjéről a sajtóbelismeretesen tájékozza a közönséget. Mint újságíró és szépirodalmi krítikus, évek óta írok könyv-, képes TIPU prófeUtik-ákat a Lapokba, és szepénytelenség nélkül mondhatom, hogy véleményemnek súlya szokott lenni egy új, sajtótermék értékének megállapításában.. Igen jól tudják ezt az írók és szerkesztők és művészek, azok is, azívek mint bevezetett cégek régi üzemek élén állanak, és a kezdők, akiknek legjobb, reklám egy megértői és elismerő kritika. Közfocsonása, hogy rendithetetlen a krismerettel, tisztességesen és buzgón igyekeztem elárálni a kezembe került könyveket és iratokat; ebben a tekintsemveel szinte pedáns vagyok, árust ez a levelem is bizonyít, ugye, melyben én magam aptílsse fel ingyen és önzetlenül egy olyant szívességit, amit különben önének selenék tisztelettel kérni E Lelkiismeretem tiszta: soha aravagy megeasdolat nem zavarta meg ítéletem kiablakolását, most sem zavar meg az a körülírény, hogy önök — tannt halam valakit — igen jó forgalmas és jól jövedelmező, üzlet tulajdonosai. Ez enternem érdekel, enre ám nes® vagyok kíváncsi, ez nekem eszembe se jut, erős nyomatékkal figyelmeztetem erre önöket, hogy az anyagi dolgokra való legkisebb célzást határozott sértésnek veszem, és úgy tekintem, mintha elfogulni- !lan és tisztán irodalmi szempont- I jaimat akarnák befolyásolni, s ez- s zel kritikus tisztességemet kétség- 1 be vonnák. . Engem az új nyomtatvány iro- I dalmi és művészi értője érdekel, s én arról akarok írni, ezt akarom I meghányni-vetni, erről akarom tá- jékoztatni a magyar olvasóközön- Iséget. Önöknek is érdeke ez, és re- mélem, emelt fővel állnak önök a kritikus elé. A szóban forgó ki- adványunk elsősorban művészi il- flusztrációját szeretném elbírálása tárgyává tenni, a vonalvezetés, színezés és a téma szempontjából. Azután a szövegről írnék néhány őszinte és lelkiismeretes szót Miután megvesztegetni nem hagyom magam, bizony megtörténhetik. S hogy bírálatom nem lesz kedvező, de még ez is jobb önöknek, az új sajtótermék üzleti érvényesülése szempontjából is. Mintha agyon- ! Mindezekre önzetlenül figyel- l meztetve, felkérem önöket, hogy — az újságoknál dívó rendes szokás szerint — podafivdoltával ] finleljenek be nekem az új monttatványból egy tiszteletpéldányt, olyant, amilyert „Szíves megemlékezés céljából” felirattal minden új könyv vagy írás megjelenése alkalmából kapni szoktam. Számíthatnak lelkiismeretes bírálatomra. -0916) ~ Fűnyíróra még nem tevetit! — Ön ötszázmillió kilométert leS meg baleset vérfeiJiiH* - CSUCSlOOIY — Ma nem túl igényeiért,, a kémény még kiadó---