Ludas Matyi, 1986 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1986-12-17 / 51. szám

VILMA NÉNI - Az egész ország karatézik, hogyha létrejön a leszerelés, azért ne legyünk teljesen védtelenek ... Késő este a lakásomban min­den külön értesítés helyett fel­bukkant egy középtermetű, kö­zépkorú, középszerű férfiú. Épp a tévéreklámot néztem, amikor a hátam mögött végre emberi hangot hallottam. Azt mondta, jó estét. Én meg azt, hogy biz­tosan nyitva volt az ajtó. — Előttem minden ajtó nyit­va áll — közölte látogatóm, aki nyomban be is mutatkozott. — Lloyd Lajos vagyok, a Pannónia Kísérleti Biztosító Intézet titkos ügynöke. Azért Pannónia, mert Hungária már­­van, azért kísér­leti, mert uraságodon fogok kí­sérletezni, és azért titkos ügy­nök, mert titokban fogom tarta­ni kegyed hitvese előtt, hogy száz forint díjat ki tetszik fizet­ni nekem. Hosszasan töprengtem,­­­hogy a vigyori középügynököt kiutasít­sam-e a lakásból, a lépcsőház­ból, az utcából, vagy inkább a televízió elé ültessem-e és végig­nézessem vele a reklámot. Hu­mánus ember vagyok, a kitolon­colás mellett döntöttem, de vá­ratlanul elmerültem a szóárada­tában. — ön, tisztelt uram — mondta —, ön most fel van dúlva, mint a Ferihegyi út, de sebaj, majd­csak lecsillapodik. Igen ám, de ön olyankor is lehet ideges bo­lond, vagy éppen depressziós, amikor ez nem illik a szituáció­hoz. Például karácsonykor. Hogy veszi az ki­­ magát, ha e békés családi ünnepen kerül paranoiás állapotba, netán nyomott lesz, mint a mai újság? Ilyen hangu­lattal kegyed elveheti a család, a rokonság, az ismerősök élet­kedvét, igaz? Óvatosan a fürdőszoba felé csosszantam. Ott a mosógép, én belenyomom ezt a pannóniás frátert, kicentrifugázom, és a fa­míliája már veheti is fel érte az életbiztosítási pénzt. A titokza­tos ügynök közben zavartalanul folytatta mondókáját: — Dehát én azért vagyok itt, hogy segítsek. Ha uraságodon karácsony valamelyik napján ki­tör a tébolydás hangulat, inté­zetünk a hangulatbiztosítás alap­ján egy kalap pénzt fizet kár­térítésként. Ettől ön is meg­nyugszik, a családnak is jó han­gulata kerekedik. Mindezt potom száz forint díjért. Írhatom a nyugtát? Irányt változtattam a konyha felé. Ott a­­grillsütő, abba fogom belepréselni ezt az átlagpimaszt, és ki sem veszem onnét, amíg finom ropogós nem lesz. Addig is szóval kell tartanom, így hát kifejtettem neki, hogy kará­csonykor kiegyensúlyozottabb le­szek, mint egy alvó pályás, ezen­kívül mosolygós és rokonszenves is. Beszélhettem ennek ,­a ked­vezőtlen adottságú és hátrányos helyzetű Drakulának, ő csak mondta a magáét: — Uram, higgye el, senki sem tudja, mit hoz a jövő hét. Ve­gyük a legjobb esetet. Kegyed kaphat egy influenzát, tüdőgyul­ladással és bélcsavarodással egy­bekötve, a lázmérője felrobban a testhőmérsékletétől, kegyed bágyadtan, leverten fog imbo­­lyogni a fenyőfa , tövében ... — Kizárt dolog — vetettem közbe —, citromot reggelizem, kubai narancsot ebédelek, nyers savanyúkáposztát vacsorázom, ennyi vitaminnal az influenza nekem smafu. — Összeszólalkozhat a szenes­emberrel, kaphat tőle egy nagy fülest, és tessék,­­ emiatt máris végigdühöngheti az ünnepeket... — Nálam távfűtés van. — Nem javul a népgazdaság külkereskedelmi mérlege, ettől ön is megbillen ... — Már megtörtént, mégsem őrjöngök. — Rájön, hogy a felesége egy huszártiszttel... — ... attól a huszártiszt lesz lehangolt. A középtitkos Lloyd Lajos még folytatta volna, de már a kony­hában voltunk. Felrántottam a frizsider ajtaját és egy gyors mozdulattal berámoltam őt a fa­gyasztóba. Egy ideig­­még hal­latszott belülről a tompa kiabá­lása, a hangulatbiztosítás elő­nyeit ecsetelte. Aztán csend lett. Szilveszterkor előveszem a fri­­góból, kedvenc ételem a mire­lit titkos ügynök. Fekete Gábor KÉPAUKCIÓ BRENNER GYÖRGY: — Nemrég harácsolok voltunk, aztán vállalkozó szelleműekké váltunk, most meg ki tudja mit hoz a jövő ... - Az adóellenőrök licitálás közben itt megfigyelhetik az ügyfeleket. ERDÉLY TÖRTÉNETE­­-ill. - ön ma már a tizedik vevő, aki keresi a negyedik kötetet! 3

Next