Ludas Matyi, 1986 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1986-12-17 / 51. szám
v. Eljutunk-e a t Az, hogy eljutunk-e a csúcsig, azon is múlik, hogy mit tartunk annak. Már ezért nehéz egyszerre eljutni a csúcsig. Meg aztán van, aki a reggeli csúcsot kedveli, van, aki az estit. (Tehát Petőfi 6.05, vagy tvr 20.05). Karácsony közeledtével természetesen elsősorban a fenyőfák csúcsára gondolok — talán emlékeznek, mennyi vita volt azon, hogy a fenyővásáron hogyan kell meghatározni a fák magasságát, mígnem végre kimondatott, hogy a talpától a csúcsáig kell mérni, így kisebbségben maradtak azok, akik a középszerre, azaz a középső ágakra esküdtek, mivel nekik már az a csúcs. És az sem mindegy, hogy sok-e vagy kevés a fenyőfa. Miután egy hírből értesültem, hogy némelyik erdészet „a megnövekedett igényekre tekintettel” az előző évek többszörösét vágja ki, az a gyanúm támadt, hogy ünnep után marad bőven eladatlan fenyőfa. Amikor ugyanis azt nyilatkozzák, hogy a csökkenő kereslet miatt kevesebb fát vágnak ki, sokan már 20-án hiába keresik. Mert lényeges, hogy mihez mérjük a csúcsot. Januártól emelkedik - például - a hústermeléshez szükséges keveréktakarmányok ára, ám a minisztérium főosztályvezetője egy interjúban megmagyarázta, hogy mivel korábban csökkentek e termékek árai, „jövőre tulajdonképpen a 85-ös beszerzési árak lesznek érvényesek." Ami ugyan több, mint a 86-os, dehát hány terméknél egyeznénk ki a 85-ös árakkal 87-ben! Különben - ha már takarmányról esett szó most forgalomba hoztak egy olcsóbb keveréket is „gazdasági abrak" néven. Aminek fő összetevőjét mindenki figyelmébe ajánlom: ezt úgy hívják, hogy nemcsak a fogyasztásban, hanem a termelésben is el kell érni a csúcsot, mert az idén - amint megállapították — túlzott volt a vásárlóerőkiáramlás. Például 5 százalékkal költött többet a lakosság bútorra, mint tavaly. Igaz, ha az áremelkedéseket is figyelembe vesszük, akkor 3 százalékkal kevesebb bútor fogyott. S ha hozzátenném, hogy gyakran milyen minőségben ... De nem teszem hozzá, mert fülembe cseng az egykori válasz: „Hát igen, ezek a növekedés nehézségei." Ami azért jobban hangzik, mint a nehézségek növekedése. És egyelőre itt tartunk, de azért reményt keltő például, hogy pályázatot írtak ki egy új budapesti nemzetközi hajóállomásra. Már erre is telik! Még ugyan nem a beruházásra, hanem csak a pályadíjakra, amelyekből többszázezer forintnyit osztottak ki. Még biztatóbb, hogy magyar tudósok növekedést serkentő hormonokat állítottak elő, igaz, ezekkel együtt növekedést gátlókat is, de kétségtelen, hogy ha ezeket társadalmi célra lehet majd felhasználni, a serkentőt választjuk gazdasági ablakként. És hogy még fokozzam a derűlátást: egyes mai gondok eltüntetését az is elősegítheti, hogy jövőre bűvészfesztivál lesz Budapesten. Földi Iván BIZALMATLANSÁG - Már a második napja nem mozdul ki az ürge. Hamis az igazi ünnepi forgalom dühöng az üzletekben, nagy a roham, vevő vevő sarkában, s a helyzetet még csak nehezíti, hogy újabban álellenőrök álellenőrködnek a fővárosban. A Budapesti Kereskedelmi Felügyelőség vezetője a sajtó segítségét kérte a hamis revizorok elleni háborúban. Ahogy mondta, az üzletvezetők többségének eszébe sem jut, hogy kételkedjék a vizsgálat jogosságában, automatikusan beijed és automatikusan tejel is, természetesen nemcsak az, akinek tejtermék miatt került a tejtermék a fejére. Az álellenőrökre az a jellemző, hogy rendkívül magabiztosak, határozottak, s ez az üzletvezetőkről egyáltalán nem mondható el. Áruhiányban ugyanis még ma sincs hiány, s a nyilatkozó szerint a kereskedelem bizonyos cikkeket csupán monopolhelyzetben lévő gyártóktól szerezhet be. Ebben a „piaci" helyzetben csaknem mindenütt találhatunk apróbb szabálytalanságot. Néha nagyobbat is, ám ezt már én gondolom. De mit csinál az ellenőrzés hamiskártyája? Azt mondja: szemet huny ,a hibák fölött, ha pénzt, esetleg árut kap cserébe. Vagy vásárláskor azt reméli, szebb portékát kap, úgylehet a pult mélyéről. Netán betér egy vendéglőbe, s a fogyasztás után, fizetés helyett az iroda felé indul... A gondokat csak fokozza, hogy az álellenőrök egy része igazolványt is lobogtat. És nem ám Villamosbérletet! Ők korábban társadalmi megbízatás formájában bedolgoztak a kereskedelmi felügyelőségnek, ám „valamilyen ok miatt" megfosztották őket tisztségüktől, igazolványuktól viszont ki tudja milyen ok miatt elfelejtették őket megfosztani. Azt viszont már örömmel nyugtázhatjuk, hogy jövőre rossz világ jön az álellenőrökre, mert január 1-jétől jól megkülönböztethetők lesznek az igaziaktól, azoknak ugyanis felülbélyegzett jogosítványuk lesz. E valódi ellenőrök pedig majd jogosan vizsgálódnak, és eredményesen is bizonnyal, hiszen amint az a fentiekből kisötétlik, az ismert okok miatt „csaknem mindenütt találhatók apróbb szabálytalanságok”. Ezen viszont egy egyszerű felülbélyegzés, fájdalom, nem segíthet. És az álellenőrök? Ne sajnálja őket senki! Rugalmasak, váltanak, azonnal áteveznek más, népgazdaságilag fontosabb területre. Olvasom, így szilveszter táján álszemetesek csöngetnek be a lakásokba, és állókívánságaik fejében valódi borravalót remélnek. Lám, így is lehet! Vannak területek, ahol jól tempóban halad az álmunkaerő átcsoportosítása. Münz András ÜNNEP ELŐTT - A szikkadt kenyér egészségesebb, mint a friss.