Állami főgimnázium, Lugos, 1905

— 5 — világszerte érzi, hogy sok körülménye van az életnek, amelyekkel szemben tanácstalanul kell állania. A közlekedésnek hihetetlen gyor­sasága hamar juttatja arra a tapasztalatra az embert, hogy idegen földön, más társadalomban szokszor még az esetben is gyámoltalanná válik, ha odahaza megállta helyét. És ha ezt érezik s belátják nálunk műveltebb és gazdagabb nemzetek s segítői iskoláik reformálásával sietnek elsősorban, mennyivel inkább kötelességünk az minekünk. Kötelességünk annál inkább, mert sokan vannak még nálunk, illeté­kesek is, akiknek, sőt akikkel szemben az iskola reformálásának szükségességét vitatni kell. Pedig ha azt vizsgáljuk (a társas ember életének szempontjából egyebet nem nézhetünk), hogy mi is lénye­gében ez az emberi élet, — természetesen csak úgy, ahogyan azt megismerni képesek vagyunk — a reformálás szükségén nem le­hetne kételkedni. Az emberi élet tartalmában és céljában megismerhető világa az embernek. Ezt a világot s annak célját csak a filozófiai vagyis a józan, természetes, mondhatjuk, természet­­tudományos gondolkodás állapíthatja meg. A józan, természetes gon­dolkodás pedig az emberi élet természetes rendeltetésének egyebet nem tarthat, mint a folytonos törekvést arra, hogy amíg az élet tart, folyama alatt az ember, társaihoz való viszonyának szemmeltartása mellett és harmóniájában, minél tökéletesebb jólétre, mondjuk ki: boldogságra jusson. Jegyezzük meg, hogy mi itt a földön tapasztal­ható, látható és megismerhető életet értjük. Hogy azon innen vagy rajta túl mi volt s mi lesz, azt a természetes, tehát a természeten alapuló gondolkodás meg nem mondhatja. Ez csak arról felelhet, amit úgy tud megismerni, hogy annak okát is adhatja. Okát adhatja pedig mindennek az esetben, ha a lelkében megnyilatkozó hatás oly tüneményt idéz elő, amely már hasonló hatásra hasonlóan megjelent, tehát az előbbivel azonos. Az oksági összefüggésnek, tehát a meg­­magyarázhatóságnak és érthetőségnek alapja ez az azonosság. Mit ismerhet meg hát az ember? Amit megért és megmagyarázhat. Ez ismeretek képezik az ember világát. Mivel pedig az érthetőt azért érti, mert életcélja felé való törekvésében felhasználni, érvényesíteni tudja, e megmagyarázható és megérthető ismeretek az életcélra szükségesek. Ezen a fonalon, a természetes gondolkodásnak fo­nalán, egytől-egyig megállapíthatók azok az ismeretek, tehát azok a tudományok, amelyeket az embernek, ha életfeladatát a legjobban

Next