Állami főgimnázium, Lugos, 1914
I. Alkohol-veszedelem múltban és jelenben. I. A mostani nagy világháború izgató híradásai között is lépten-nyomon feltűnik egy-egy újdonság, amely a küzdő feleknek alkohol-ellenes törekvéseiről tesz tanúságot. Az angol parlament, sajtó és közvélemény több ízben foglalkozott már a matrózok, hajógyári munkások és más iparosok megrendszabályozásával; ezek az emberek ugyanis nem fogadják el az alkoholtilalmat, minden lehetséges alkalommal tüntetnek ellene, sőt még a sajtó egyes orgánumaiba is átvitték ezt a mozgalmat. Hogy az entente seregeinek nagy része miként áll az alkoholizmus tekintetében, legfényesebben igazolja egy olasz újság, a milánói „Avanti“, mely 1915 évi április 20-i számában a következő cikket közölte: „Mikor az ausztráliai csapatok megérkeztek Kairóba, az ott tartózkodó angolok és franciák óriási lelkesedéssel ünnepelték őket és a tiszteket valósággal elhalmozták a családok meghívásaikkal. Ezeknek a külsőleg eléggé kellemes embereknek magaviselete azonban oly hallatlanul durva és műveletlen volt, hogy nemsokára megszakítottak velük minden érintkezést. A botrányok és részegségek, amelyekben tisztek és altisztek állandóan részt vesznek, fölkeltik bennünk azt a gondolatot, vájjon az angol és ausztráliai csapatok hogyan fognak viselkedni a háborúban, mikor itt, a harctértől távol, már teljesen levetkőzték emberi formájukat. Leírhatatlanul nevetséges és groteszk képet nyújt az a jelenet, amikor korcsmákban és báltermekben a részeg tisztek és legények a „God save the King“ hangjaira fölemelik ittas fejeiket és kölcsönösen támogatják egymást, hogy a nemzeti himnuszt ne hallgassák ülve vagy a földön fetrengve.“ Ilyen képet nyújt a „dicső angol hadsereg“ katonáiról egy olasz lap, amelyről senki sem mondhatja, „hogy részrehajló barátja“ a német és osztrák-magyar szövetségnek! Hogy az entente más államaiban sem maradnak egyes csapatok alkoholizmus tekintetében az angolok mögött, az természetes dolog; részeg emberek garázdálkodásáról sokat beszélhetnének Ortelsburg, Allenstein Neidenburg, Memel, Homonna és Sztropkó romjai, ha szólani tudnának!