Lyukasóra, 2008 (17. évfolyam, 1-5. szám)
2008-05-01 / 5. szám
40 függetlenül a mi színházunk a leglátogatottabbak közé tartozik a fővárosban. Néha eszembe jut, hogy talán a mi generációnk volt az utolsó, amely Moliére és Shakespeare-drámákat adott elő nagyszínpadon? Bízom benne, hogy a hagyományos színház életben marad, és nem szorul háttérbe a kiüresedő modernkedéssel szemben. Kollégáimmal együtt ma is a nemzeti színházi eszmét képviseljük. Végezzük a dolgunkat, ahogyan tudjuk, ahogyan lehetőségeink engedik, hiszen folyamatosan vonják el tőlünk a támogatásokat. Ennek dacára tartjuk az irányt, olyan nemzeti elkötelezettségű művek szerepelnek a repertoárban, mint az Ábel vagy a Liliomfi. Óriás sikerrel megy mindkettő. Bár azt is el kell mondanom, hogy a drasztikus áremelések hatása érezhető, a közönség összetétele átalakul, s egyre kevesebb irodalmat kedvelő tanárnő engedheti meg, hogy elhozza közénk a tanítványait. Tavaly mutatták be a mozik a Jeli Ferenc által írt Sínjárókat és Pozsgai Zsolt Csendkút című filmjét. Az alkotók más rátekintésből, de az igazmondás szándékával néztek vissza az 1956-os eseményekre. A Sínjárókban egy szerelmi háromszögön belül Évát a feleséget játszotta, a Csendkútban pedig Gérecz Attila édesanyját. Hosszú szünet után jó volt újra a filmvásznon is viszontlátni. - Köszönöm szépen. Örömmel vállaltam el ezt a két felkérést. Nagyon szeretek forgatni, különösen olyan filmekben, amelyeknek mondanivalójuk van. Ha nincs az ötvenedik évforduló, talán ez a két film is csak álom marad. De hála istennek, az alkotók kaptak elegendő támogatást a munkához. Azt hiszem, hogy Jeli Ferenc saját magát írta meg a Sínjárókban, nekem legalábbis mindig ő jut eszembe a filmbeli Ádámról, és az az aljasság, ahogyan 1956 miatt „kerékbe törték” sok más tehetséges fiatalemberhez hasonlóan. A történetben modern Ádám és Éva módjára, egy szellemi édeni állapotból kiűzetve, egymásba kapaszkodva, időnként a másikat megcsalva, elárulva, majd újra megtalálva zakatolnak rajtunk keresztül a mindennapok. A Csendkút főhőse Gérecz Attila, a kiváló sportoló és tehetséges költő túl sem élhette a harcokat Szomorúan veszem észre azt, hogy róla alig tudnak valamit a fiatalok, pedig sokak számára lehetne példakép. Eredményesen öttusázott. 1949-ben letartóztatták, hadapródiskolás barátaival együtt összeesküvés és hazaárulás vádjával állították bíróság elé. Kárpáti Kamil mesélte el, hogy bebörtönzött társaival, Béri Gézával, Szathmáry Györggyel, Tollas Tiborral és Tóth Bálinttal barátságukba fogadták, és verselésre biztatták. A váci börtönből megszökött, átúszta a jéghideg Dunát, majd elfogták és szökéséért további három évet kapott. 1956-ban a forradalmárok kiszabadították, novemberben egy tankról leadott sorozat oltotta ki az életét. Van még egy olyan ország a földön - a miénken kívül -, amelyik megengedhetné magának, hogy nem vesz tudomást egy ilyen hősről? hogy mi „célra vagyunk a világon ”. Befejezésképpen egy játékra szeretném felkérni. A lánya, Virág körülbelül egyidős a színjátékbeli Ábellel, s én arra lennék kíváncsi, hogy Rubik. Anna mit mondana neki, ha mostanság, advent egyik, estéjén megkérdezné: mondd, anya, mi dolgunk van nekünk a világban? - Akkor van értelme az életünknek, ha a szeretetünk által jelet hagyunk másokban. Addig létezünk, amíg egy másik ember szívében ott vagyunk. Vass Évával A két árvában Bánk bán, Gertrudis - Esténként a kamaszból felnőtté érő székely Ábel édesanyjaként, szívhez szólóan válaszolja meg. Otthon, Borbély László felvétele