MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 2. KÖTET (1954)
2. kötet / 5. sz. - AZ I. MAGYAR FIZIKUS KONGRESSZUS. Ötödik nap. 1953. augusztus 28., péntek - Hozzászólások
HOZZÁSZÓLÁSOK 439 esetében. Tónikával együtt közölt dolgozatunkban* frissen röntgenezett és 7—9 évvel előbb besugárzott kristályokon végzett vizsgálatokról számoltunk be. Frissen röntgenezett kristályok esetében „ideális kvantumegyenes"-t kaptunk, a régen röntgenezett kristályok esetében viszont a hosszú hullámoknál a „kvantumegyenes" lehajlott. Ez a jelenség az évek folyamán kialakult összetettebb centrumoknak tulajdonítható, amelyeket a kolloidképződés első állomásainak tekinthetünk. Hasonló okot adhatunk meg Arsenjen a kvantumszerítségtől eltérő eredményeinek** a magyarázatára is. Arsenjewa által megadott abszorpciós görbe ugyanis lényegesen szélesebb, mint az említett dolgozatunkban közölt abszorpciós görbe. Feltehető tehát, hogy Arsenjewa által használt kősó olyan volt, hogy benne a röntgenezés után könnyen keletkeztek összetettebb centrumok és ezek okozták a kvantumszerűségtől eltérő eredményét. SZIGETI GYÖRGY: Érdekesnek tartanám a sötétáramok behatóbb vizsgálatát, továbbá a dielektromos állandó és dielektromos veszteség mérését a különböző állapotokban. Feltétlenül fontos lenne azonkívül a vizsgálatok kiterjesztése más hőmérsékleti tartományokra is. BOROS JÁNOS: Feltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristályhibával kapcsolatos. Mivel azonban pl. NaCl-nál kb. 25—30 abszorpciós maximum, vagy ha úgy tetszik, zavaró nívó létezik, úgy gondolom, ennyifajta kristályhiba nem létezik, hanem inkább arról van talán szó, hogy bizonyos hibahelyeken az elektronok kötése többfajta energiával lehetséges. Erre különben nagyon jó példa F és F centrumoknak az esete. Itt lényegében arról van szó, hogy egy halogén ion helyén 1, illetve 2 elektron van a hibahelyhez kötve. Tarján vizsgálatai olyan spektrum-tartományra vonatkoznak, amely az U-sávtól jobbra, tehát a hosszabb hullámok felé terjed. Ebben a tartományban egész sereg zavaró nívó létezik, amelyeknek feltétlenül szerepük van a Tarján által vizsgált jelenségekben. Ezek közül a jelenségek közül eddig közelebbről az FDF- átalakulás és a fordított átalalakulás ismeretes. Az Ottmer-féle mellékmaximummal kapcsolatosan Tarján úgy vélekedik, hogy ez többfajta centrumtól származik. Ez lehetséges is. MEDVECZKY LÁSZLÓ: Az előadásban azt hallottuk, hogy a kvantum hatásfok és az eltolódási út szorzata a kristályban a pihent állapothoz képest pl. vörös megvilágítás hatására megváltozik. A két tényező szerepének vizsgálatában érdekes eredményt lehetne várni mágneses térben való mérésektől. Történtek-e már ilyen vizsgálatok? Említette az előadó, hogy bizonyos esetekben a kristályokat röntgenzés előtt hőkezelésnek vetette alá és ezek a kristályok az olvadékból növesztett kristályokhoz hasonlóan viselkedtek. Azt lehetne várni, hogy a hőkezelés a kristályt „javítja". Az észlelt jelenségekből viszont a hibás helyek számának növekedésére lehet következtetni. Nem világos előttem, hogy melyik kristály a tökéletesebb, a természetes, vagy az olvadékból növesztett és továbbá, hogy a hőkezelés javít-e a természetes kristályon? * Z. Gyulai, P. Tomka, Zs. f. Phys., 96. 350, 1935. ** A. Arsenjewa, Zs. f. Phys., 37. 701, 1926.