MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 3. KÖTET (1955)
3. kötet / 1. sz. - NÁRAY ZSOLT: A katódérzékenységeloszlás meghatározása fotomultipliernél
A KATÓDÉRZÉKENYSÉGELOSZLÁS MEGHATÁROZÁSA FOTOMULTIPLIERNÉL* NÁRAY ZSOLT Központi Fizikai Kutató Intézet Kozmikus Sugárzási Osztály Az alábbiakban fotokatódok érzékenységeloszlásának meghatározására alkalmas módszert ismertetünk. A vizsgálatok célja fotocella, illetve fotomultiplier felhasználásával végzett mérések reprodukálhatóságában mutatkozó nehézségek tisztázása. Vizsgálatainkban meghatározzuk a fotomultiplier katódjának érzékenységváltozását a hely, valamint a fény beesési irányának függvényében. ]. Bevezetés Egy sugárzás intenzitásának fotocella, illetve fotomultiplier segítségével történő mérése esetén a mérési eredmények gyakran nehezen reprodukálhatók. A reprodukálhatóságban mutatkozó nehézség az alábbi okokra vezethető vissza: a fotokatód jel zaj viszonyának hőmérsékletfüggése, a fotokatód időbeni fáradása [1] és a fotokatód felületén az érzékenységnek helytől való függése. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a fotokatód érzékenységére a fény beesési irányának változása is hatást gyakorol. A következőkben a fenti okok közül kizárólag a multiplier-fotokatódok érzékenységeloszlásának meghatározásával kívánunk foglalkozni, majd kiterjesztjük méréseinket a fotokatód érzékenységeloszlásának a fény beesési irányától való függésének vizsgálatára is. A fotokatód érzékenységeloszlását lényegében két tényező határozza meg: egyrészt a fotoelektromos hatást mutató felület érzékenységének helytől való függése, mely túlnyomórészt annak inhomogén fotoelektromos tulajdonságaira vezethető vissza, másrészt a multiplier elektronoptikája. A két tényező eredőjét a következőkben effektív katódérzékenységnek nevezzük. Az érzékenységeloszlásban mutatkozó ingadozások különösen olyan méréseknél játszanak lényeges szerepet, melyeknél a mérendő fényáram a fotokatódot annak teljes felületéhez képest csak kis részén éri. (A sokszorozónak ilyen jellegű felhasználása pl. csillagászati vizsgálatokban fordul elő.) Ekkor u. i. az jelent fokozott nehézséget, hogy a fényfoltnak a katód egy meghatározott pontjára való beállítását kell reprodukálnunk. Megjegyzendő, hogy a katódfelület teljes kihasználása esetén az érzékenységeloszlás kisebb szerepet játszik, miután a fotokatód megvilágított felületén belül a helyi érzékenységkülönbségek kiközepesődhetnek. * Az Eötvös Loránd Fizikus Egyesületben 1954 március 22-én tartott előadás alapján. Érkezett 1954. augusztus 18.