MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 5. KÖTET (1957)

5. kötet / 1. sz. - KISS DEZSŐ-SZIVEK JÁNOS: Univibrátorok holtidejével kapcsolatos vizsgálatok

9 KISS D. ÉS SZIVEK J. felelő fázisfordítás, erősítés és keverés után — a kettős impulzusokat. A jelek időbeli távolságát egyszerűen lehetett változtatni az impulzusgenerátor-jel szé­lességének változtatásával. Az időmeghatározás érdekében a katódsugárcső fényét időjelekkel moduláltuk. Méréseinknél a kettős impulzus-forrás belső ellenállását is lehetett változtatni. 2. Jelszámlálós módszer Az előző módszer pontosabbá tehető és a holtidő végén fellépő átmeneti jelenségek kvantitatíve tanulmányozhatók oly módon, hogy egyidejűleg mérjük a vizsgálandó univibrátor bemenetén és kimenetén fellépő jelek számát. A jelek számlálására két teljesen azonos rendszert használtunk, amelyek mindegyike egy impulzusleosztóból, egy jelnyújtó fokozatból és egy mechanikus számlálóból állt. A bemenetre kapcsolt számláló rendszer mindig átbillen mind a két vezérlő impulzus hatására, a kimenetre kapcsolt számláló rendszer ezzel szem­ben csak akkor reagál a második impulzusra, h­a a vezérlő jelek távolsága a holtidőnél nagyobb. (Megjegyezzük, hogy az impulzus-leosztó első egységének holtideje kisebb kell hogy legyen, mint a mérendő univibrátoré.) Ez a módszer pontosabb és kvantitatívabb, mint az oszcilloszkópos módszer, mivel vele a holtidő végén fellépő átmeneti tartomány is tanulmányozható, azonban hosszadalmas, és ezért a következőkben leírt méréseket az oszcilloszkópos módszerrel végeztük. II. A holtidő függése a vezérlő jel amplitúdójától 1. Mérési eredmények Meghatároztuk több, intézetünkben GM-csövek jelének négyszögesítésére használatos, univibrátor-típus holtidejét, a vezérlő jel amplitúdójának és a ve­zérlő generátor belső ellenállásának (R,,) függvényében. A kapott karakterisz­tikák közül kettőt a 2. és a 3. ábra mutat, a szóban forgó univibrátorok kap­csolási rajzával együtt. A mérési pontokat a mérés szisztematikus hibájának megfelelő méretű téglalapokkal helyettesítettük ; a hiba megállapítása közelítő jellegű. A grafi­konokon látható vízszintes szaggatott egyenes az univibrátorjel szélességének (Г) felel meg, a függőleges szaggatott egyenes pedig az univibrátor normális (/ --d­oc-hoz tartozó) indulási feszültsége értékének (V„). (Utóbbit meglehetősen pontatlanul mértük.) A grafikonokból látható, hogy mindkét univibrátor típusnál a holtidő kb. exponenciálisan nő, ha a vezérlő impulzus amplitúdóját csökkentjük. Leolvas­ható az is, hogy ha a vezérlő amplitúdó a normális indulási feszültségnek kb. 3—5-szöröse, akkor az amplitudó-függés megszűnik és a holtidő a jel­szélességre redukálódik. A grafikonok nem mondanak ellent annak az elkép­zelésnek, hogy az amplitúdó-karakterisztika aszimptotikusan tart a normális indulási feszültség értéke felé. Г'.'Г 7 «Date %ÜM±tX

Next