MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 6. KÖTET (1958)

6. kötet / 1. sz. - GERGELY GYÖRGY: Mikrokristályok néhány optikai tulajdonsága

MIKROKRISTÁLYOK NÉHÁNY OPTIKAI TULAJDONSÁGA* GERGELY GYÖRGY Távközlési Kutató­intézet, Budapest Fényelektromos mikroszkóp fotométert építettünk egyes mikrokristályok abszorpciójának, emissziójának és reflexiójának vizsgálatára. A fotométer Zeiss mikroszkópot, higanylámpát és elektronsokszorozó fotocellát alkalmaz. Megvizsgáltuk egyes mikrokristályok transzmisszióját. A mérési ered­mények kiértékelésénél sem a plánparalel, sem a gömb alakú kristálymodell nem adták az abszorpciós tényező megbízható értékeit. Egy empirikus, a nem abszorbeált sugárzást felhasználó modell lehetővé tette a 3650 A ultraibolya abszorpciós tényező meghatározását. Meghatároztuk néhány ZnS típusú anyag abszorpciós tényezőit. A 3650A ultraibolya abszorpciós tényező­ értékei a következők: ZnS-Ag (wurtzit) 124 , ZnS-Ag (szfaletit) 139 ; ZnS-Cu (wurtzit) 220 ; ZnS (wurtzit) 57,3; 90 ZnS­ 10 CdS-Cu 292 ; 50 ZnS 50 CdS-Ag 636 cm. Mikrokristályok fényemissziója az átmérő négyzetével növekszik. Függ az ultraibolya sugárzásnak a kristályokban megtett fény útjától. Az ultraibolya abszorpciós tényező meghatározható az emisszió szemcsenagyság-függésből. Mikrokristályok törésmutatója meghatározható mikroszkópos reflexió mérésekből. A legutóbbi években több közleményben különböző típusú fényelektro­mos mikroszkópokat írtak le. Waymouth és Bitter [1] elektronsokszorozó foto­cellával kombinált mikroszkópot alkalmaztak elektrolumineszcens emisszió vizsgálatára. Deeley [2], Bourghardt [3] és munkatársai különböző típusú mik­rofotométereket használtak biológiai sejtek vizsgálatánál. A közelmúltban fényelektromos mikroszkóp fotométert dolgoztunk ki a TKI 2. Laboratóriumában, lumineszkáló mikrokristályok egyedi vizsgálatára. Mikrofotométerünk egyszerű, túlnyomórészt kereskedelmi forgalomban besze­rezhető alkatrészekből áll. Műszerünket ZnS típusú mikrokristályok ultraibolya abszorpciós tényezőjének, emissziójának és reflexiójának mérésére használtuk. A műszert, a méréseket, az eredmények kiértékelését és a mérési eredménye­ket ismertetjük jelen közleményünkben. * Érkezett 1957. I. 10. 1 Fizikai Folyóirat VI/1 WMSI­OS AKADtm­­amuu A

Next