MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 12. KÖTET (1964)

12. kötet / 1. sz. - B. BLOHINCEV: Kvantumsokaságok

2 D. BLOHINCEV Feltehetjük a következő kérdést : A We(p, x) valószínűség az egyedi mikro­rendszer jellemzője-e, vagy a Gibbs-féle sokaságra vonatkozik (M + p), amely a nagyszámú M termosztátot és a hozzájuk kapcsolt­­г mikrorendszert tartalmazza? Az ehhez hasonló kérdések skolasztikus jellege elég nyilvánvaló. Az s(p, x) mennyiség az individuális mikrorendszer jellemzője, míg a 0 mennyiség (hőmérsék­let) a termosztátra vonatkozik. A fentiekben feltett kérdésre az értelmes választ annak megmutatása adja, hogy a We(p, x) valószínűség a Gibbs-féle sokaságban, azaz független (M + /p) rendszerek nagy összességében játszódó eseményekre vonat­kozik. A We(p, x) mennyiség jelentésének megvilágításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni sem az M termosztátot, amely a mikrorendszer maorroszkópikus környezetét határozza meg, sem az M + p rendszerből felépített sokaságot, mely a nagyszámú, azonos típusú jelenségek létrehozásához szükséges. Minden konkrét M + p rend­szerben, egy adott időpillanatban létrejön a p mikrorendszer valamelyik pillanatnyi állapota. A We(p, x) valószínűség értékének, ha erre a speciális esetre vonatkoz­tatjuk, elkerülhetetlenül bizonyos szubjektív jelleget ad ilyen vagy olyan valószínű­ség fellépésének reménye. Csak a Gibbs-féle sokaságban, azaz az M + p rendszerek nagyszámú összességében alakul át ez a remény a­­ mikrorendszerek lehetséges állapotainak törvényszerű eloszlásává, amely már teljesen objektív értékkel rendel­kezik. A Gibbs-féle sokaságok fogalmának célszerűsége és fizikai lényege ebben van. 1. ábra. (a) A p molekula az M termosztátban. Több ilyen együttesen Gibbs-féle klasszikus soka­ságot képez. (b) A forrásban (fűtőszál, diafragma stb) egy p elektron keletkezik. Az M -1 /m együttes kvantumsokaságot alkot. Az ábrán az­t analizáló készülék , diffrakciós rács és elekt­roncsapda is fel van tüntetve.

Next