MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 17. KÖTET (1969)
17. kötet / 1. sz. - FÉNYES TIBOR: Új izotópok előállításának és vizsgálatának lehetőségei
ÚJ IZOTÓPOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI* FÉNYES TIBOR MTA Atommag Kutató Intézet, Debrecen, 1968 TARTALOM Bevezetés I. Új izotópok vizsgálatának szükségessége Új jelenségek várható felismerése A félempirikus atommag-tömeg formula továbbfejlesztése A radioaktív bomlással kapcsolatos ismereteink fejlesztése A magszerkezetre vonatkozó ismereteink bővítése Magreakciók tanulmányozása, hozamok meghatározása Alkalmazott magfizikai problémák, csillagászat II. Új izotópok előállításának módszerei Új izotópok termelése szempontjából számbajövő berendezések Különböző izotóptermelő berendezések jellemző hozamintenzitásai Erősen n-hiányos izotópok előállítása Erősen n-többletes izotópok előállítása III. A reakciótermékek átvitele a céltárgyból a mérőberendezésbe Áttekintés a lehetséges átviteli módokról A reakciótermékek közvetlen gyűjtése. A Cohen—Fulmer-tömegszeparátor elve Reakciótermékek gyűjtése elektromos térrel Reakciótermékek gyűjtése gázárammal. A Macfarlane—Griffipen-módszer Spallációs termékek átvitele típusú gyűjtéssel A nehéz ion reakciótermékek átvitele típusú gyűjtéssel A Livermore-i program a hasadási termékek átvitelére (módosított típusú gyűjtés) A reakciótermékek átvitele gázárammal és csőpostával. Friedman és Möhr módszere. IV. Az új izotópok azonosítása Az azonosítás lehetséges módszerei Azonosítás kémiai, illetve fizikai-kémiai módszerekkel Azonosítás a lehetséges magreakciók ismeretében Azonosítás a karakterisztikus röntgensugárzás alapján Azonosítás tömegszeparátorral V. Az új izotópok sugárzásának vizsgálata VI. Áttekintés a működő vagy építés alatt álló on-line tömegszeparátor rendszerekről Bevezetés Napjainkban már valamivel több, mint 1500 atommag előállításáról és vizsgálatáról adtak hírt az irodalomban. Ennek ellenére az atommagokról szerzett ismereteink erősen korlátozottak. E korlátozottság egyik alapvető oka az, hogy az ismert atommagok a proton-neutron síkban mind a stabil magok közelében, egy viszonylag keskeny sávon belül feküsznek, bennük a proton per neutron arány csak szűk határok között változik. Ugyanezt szemléletesen úgy is mondhatjuk, hogy az atommagok energiavölgyében csak a völgyfenéken levő magok ismeretesek (lásd Fizikai Folyóirat XVII/1 BIAGTA»' * Érkezett 1968. IV. 19.