MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT - A MTA III. OSZTÁLYÁNAK FIZIKAI KÖZLEMÉNYEI 27. KÖTET (1979)
27. kötet / 1. sz. - TARJÁN IMRE: Köszöntő
A TARJÁN IMRE növényi szerves anyagból keletkező humuszsavak az uránt még rendkívül kis koncentrációjú oldatból is megkötik. Magyarországon is így dúsult fel az urán jelentős mértékben a Dunántúl egyes széntelepeiben. Vizsgálatai alapján kormányszerveinknek javasolta az uránkutatások fokozását, és az ipari vonalon is megindult nagyarányú kutatások 1954-ben a hazai uránkincs felfedezéséhez vezettek. Az urándúsulás törvényszerűségéről kiderítette, hogy az egy általánosabb geokémiai törvény része. Megállapította ui., hogy az oldhatatlan humuszsavak sok más fémet is képesek a természetben igen híg oldatokból feldúsítani. A fosszilis szerves anyagokban (szén, szénpala, olajpalák, tőzeg stb.) előforduló fémfeldúsulások nagy részét az általa felfedezett törvényszerűség megmagyarázza. Felismerései külföldön nagy visszhangot keltettek, és több uránelőfordulás felfedezéséhez, ill. megértéséhez vezettek. Tőzeges talajokban a nyomfémek, a tőzegen történő nagymérvű szorpciójuk következtében, a vízből gyakorlatilag eltűnnek, így sikerült a növényeknek tőzeges talajokon megfigyelhető nyomelemhiányait megmagyarázni. A kezdeményezésére végzett vizsgálatok megállapították, hogy a szokásos növénytáplálási módszerek tőzeges talajon a növényzet számára hatástalanok, permetezéssel viszont a hiányok pótolhatók. Munkatársaival az utóbbi években új technikát és mérési eljárást dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy kőzetekből szobahőmérsékleten zúzással felszabadítsuk a kőzetekben még keletkezésük alkalmával bezárt gázokat és azokat meganalizáljuk. Az eddig megvizsgált 2,8—3,6 milliárd éves kőzetek gázzárványai szabad oxigént nem tartalmaztak, viszont kimutatható volt bennük hidrogén, metán, nitrogén, víz, argon és több-kevesebb széndioxid, tehát redukáló sajátságú gázok és gőzök, ami összhangban van a primordiális atmoszférára vonatkozó előzetes feltevésekkel. Érdeklődéssel várjuk a további vizsgálatokat, amelyek a később keletkezett üledékes kőzetekre vonatkoznak, és segítenek majd választ adni arra a kérdésre, hogy mikor alakult ki a Föld jelenlegi, oxigénben gazdag légköre. Közben a kísérleti magfizikát is több eredeti elgondolással gazdagította, amelyeket fiatal munkatársaival valósított meg, pl. a toroidszektor-fokuszálású béta-spektrométert (Berényi Dénessel) és a neutrino visszalökő hatásának Wilson-kamrával való lefotografálását (Csikai Gyulával). Tevékenyen részt vett az ATOMKI-ban folyó gyorsítófejlesztés kutatási irányainak kitűzésében, és több elgondolásának (pl. konstrukciós alapelvek, elektródgeometria módosítása stb.) sikeres megvalósítása nemzetközi visszhangot keltett. Kezdeményezte a magfizika fejlett módszereinek más tudományokban való alkalmazását és az ATOMKI-ban ilyen tudományos osztályt is létesített. Értékes (hazánkban úttörő) eredményeket ért el ez az osztály a tömegspektrométeres geokronológiában. A hazai geológia igényli az ATOMKI geokronológiai laboratóriumának munkáját. Szalay kezdeményezésére Debrecenben 1952 óta folyik rendszeresen a bioszférában levő radioaktivitás vizsgálata, ennek keretében a hasadási termékeknek a légköri csapadékban való rendszeres és folyamatos megfigyelése. Kezdeményezése a ma már rutinszerűen folyó hazai ellenőrző szolgálat alapjául szolgált. Még a 40-es évek végén kezdeményezte hazánkban a radioaktív izotópok nyomjelzőként való használatát az orvosbiológiai kutatásban. Az általa létesített kutatócsoport elsősorban a Debreceni Orvostudományi Egyetem intézeteivel és klinikáival együttműködésben több figyelemre méltó eredményt ért el. A kutatómunka során szám